Jó kis mulatság, kár, hogy a javából kimaradtam!
Mennyi vér!
Ehehe...
Derick kilépve a szobából nem vette észre azt ott "felejtett" matrózt, ami nem is csoda, hisz múltja ellenére megviselték a kabinban látottak. Hirtelen ötlettől vezérelve odaültetette Bazilt a sarokba, és egy kisebb kötéldarabot tekert a gazfickó nyaka köré, majd igen stabilan odatámasztotta a kötélre a tőr markolatát, így a - még tőrhöz képest is nagyon hegyes - vége pont a matróz nyakát karcolgatatta... Ha Bazil esetleg magához is tér, biztos nem fog megmozdulni, mert akkor meghal. Ezt valószínűleg ő is ismeri, mivel feltehetőleg megfordult hasonló körökben mint Derick. Kipróbált módszer, működik...
Derick, arcán gonsoz mosollyal hagyta el a helyszínt, majd egyre gyorsítottat lépteit. Végül futva ér ki a fedélzetre, ahol a világosság miatt könnyedén megállapította, hogy utastársai igen szorongatott helyzetben vannak.
Cseppet sem lassítva előkapott bal kezével egy tőrt az övéből és a legközelebbi goblinba hajította, majd rohant tovább. A többi támadó még nem igazán vette észre, mohó ölésvágyuk elnyomta érzékeiket... Alighanem biztos zsákmánynak nézik a három viharvert alakot - lehet, hogy így is van, de Derick bízott az ismeretlen társakban. Az a sok tetem körülöttük...
Futtában látta, hogy az egyik hátrébb álló ork kiszúrja - hiába, oda a sötét nyújtotta előny -, és felé indul. Derick nem tudott hova kitérni, és nem volt kedve közelharcba bocsátkozni a megtermett figurával, de csak futott tovább, bízva az általános tényekben, miszerint az orkok viszonylag ostoba humanoidok. Mikor a szörny már csak két méterre volt és ütésre emelte hatalmas baltáját, Derick felugrott a hajókorlátra és kicsapott oldalra, egyenesen az ork felé, miközben tovacsúszott a nedves korláton. Mindeközben feltűnt neki a hatalmas, üvöltő mocsár-lény - már látott ilyesmit, amikor a mocsárvidéken járt akkori klánja megbízásából -, és a meglepetés miatt, amit a látvány okozott, majdnem beleesett a vízbe. Az mentette meg ettől, hogy a kardja beleakadt az ork izmos karjába, aki ettől viszont elejtette fegyverét.
Derick visszaugrott a deszkákra és szembefordult immár fegyvertelen ellenfelével. A szörny hirtelen a híres-hírhedt <béltépő> fémjelzésű készségét kapta elő, és vadul ordítva támadásba lendült, de megcsuszott a padlón. A matrózok mégsem végeztek száz százalékos munkát

, de többjük sajnos el is nyerte "jutalmát"...
A férfi odalépett a félájult orkhoz és befejezte, amit elkezdett. Egy-két támadó kezdett ráeszmélni arra, hogy a hátuk mögött valaki ritkítja soraikat, így egyikük - egy goblin - megindult Derick felé. Amaz még nem állt fel a legyűrt szörny teste mellől, de látta a közeledő alakot és változatlan testtartásban várta, hogy közelebb az érjen.
A goblin magabiztosan közeledett, kezeiben egy-egy tőrkarddal, meg-megforgatva őket kezeiben. Derick összes izma megfeszült, ahogy csuklyája alól látta a közeledő goblint, aki szemmem láthatóan értett is a fegyvereihez.
Mikor már csak karnyújtásnyira volt Dericktől, a goblin győztes kiáltást hallatott, majd hamar elhalkult, mikor Derick hullámos pengéje torkon szúrta. Többen is hátrafordultak, hogy megnézzék mi történt. Végre
- Most! - kiáltott Derick a többiek felé, mikor az őket körülvevő szörnyek figyelme lanyhult valamelyest.
A csata ismét teljes
vérgőzzel zakatolt tovább...
