Réges-régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti mese gyanánt.
Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollégát kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura.
- Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a kamerát a röhögéstől.
A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta:
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót:
- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...
Pécs, Nagy Lajos Gimnázium. Buszos osztálykirándulás keretében viszik a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c. színdarabjának előadására.
Az út kb. 1,5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva, mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja lapos kúszásban elfoglalni a székeket.
Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbuváló Dózsa így kiált fel:
- Hol késtetek, Parasztok?
Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza:
- Hát b....m az anyád, lerobbant a buszunk, te köcsög!!!
Beálltam egy zsúfolt parkolóba és leengedtem az ablakot, hogy a hátsó ülésen nyújtózkodó kutyusom kapjon elég levegőt. Nem akartam, hogy utánam induljon, megálltam hát a járdán és visszamutatva rá, határozottan azt mondtam:
- Ott maradsz! Érted?? Maradsz! Maradsz!!
Egy közeli autó vezetője, látva hogy szőke vagyok, csodálkozva végigmért, majd megszólalt:
- Csak be kell húznia a kéziféket!
Zsúfolt busz. Egy csinos lány keresett valamit a pénztárcájában, mikor a busz éleset kanyarodott és az apró nagy része kiszóródott.
A lány hirtelen mozdulattal leguggolt, hogy összeszedje, miközben egy igen-igen hangosat púzott. Szegény, rákvörös arccal állt fel, és nem mert senkire sem nézni. A busz utasai szintén rákvörösek voltak az elfojtott röhögéstől, de mindenki moderálta magát és rezzenéstelen arccal bámult maga elé vagy ki az ablakon.
Nem így egy szakadt hajléktalan, aki megszólal:
- Te kis fingós, ott még van egy forint.
Egyik nap az iskolában egy fényképész csoportképet készített az osztályról.
A tanító néni megpróbálja rávenni a gyerekeket, mindenki vegyen a képből.
- Képzeljétek el, milyen jó lesz, ha majd felnőttök, előveszitek a képet és azt mondjátok, itt van Judit, ő orvos. Ez meg Gábor, ő autószerelő.
Hátulról egy vékonyka hang:
- És itt a tanárnő, ő meg halott.
Egy Michigani TV állomás bemondónője, miután mégsem esett az előző nap megjósolt hó, ezzel fordult a meteorológushoz:
- Nos, Bob, hol van az a 20 centi, amit tegnap este ígértél?
Nem csak a fickónak, hanem a stáb felének is el kellett hagynia a forgatás helyszínét, annyira röhögtek, a zavarba jött bemondónő pedig a jövőben kétszer is meggondolja, mielőtt beszél...
_________________ Üdv: Merlin
|