Alexander folytatja:
- Most pedig, menet közben engedjétek meg, hogy bemutassam szigetünket! A felfedezőcsapat vezetőjeként érdekes tapasztalatokat szereztem, ideje nektek is tudnotok mindenről!
Az általunk meglátogatott és általam vezetőnkről, Brutuss szigetre keresztelt sziget területe elég kicsi, Evenmorn szigeténél is kisebb. Tapasztalataink szerint a mintegy 200 km hosszú partvonalat nagyrészt öblök és fjordok tagolják, melyeket a szigetet borító jégpáncélból aláereszkedő gleccserek mélyítettek és mélyítenek a mai napig a tengerpartokba. A partmenti, lapos sávon túl a belső területeket uraló fennsík emelkedik. A szigeten két óriás vívja a maga harcát időtlen idők óta: a tűz és a víz/jég, a hegyeket építő vulkánok, gejzírek és a hegyeket legyaluló jégárak. A jégsapkákból táplálkozó gleccserek elérik a tengert, időnként új fjordokat vájnak, jégtömegük hatalmas.
A gleccserek és gleccserfolyók megállás nélkül gyalulják, pusztítják a szigetet, de létezik a másik, építő erő, amely ezt a pusztítást ellensúlyozza: a vulkanizmus. A táj végső formáját e két folyamat eredője határozza meg. A felszínen látható a rólam, mint felfedezőről elnevezett Alexander-hátság.
A középső területeket nagyjából "S" alakban átmetsző hasadékvölgy tágulása miatt a Brutuss sziget területe jelenleg is folyamatosan nő. Valószínűleg e tágulás váltja ki a jelenleg kb. 30-40 vulkánból származó kitöréseket, illetve a gejzírműködéseket, melyek időről időre megzavarják a sziget nyugalmát, esetenként akár nagyobb természeti károkat is okozva. Itt találhatók apróbb tavak, melyek általában fenékig be vannak fagyva, hála a csöppet sem meleg időjárásnak…
Apropó, időjárás! A Brutuss sziget időjárásáról is készítettem becsléseket, melyeket az első felfedezőút során vett talajminták alapján elég pontosan meg lehet határozni. Tehát az időjárás télen elég hideg, nyáron hűvös. Köszönhetően a melegvízforrásoknak, a nyári átlaghőmérséklet maximum plusz 2-3 fok lehet, a téli -10 és mínusz -35 körül van. Az szigeten tartózkodó négy dologra mindig számíthat: havas esőre, hóesésre, szélre és az időjárás változékonyságára. A magas szélességi kör miatt nyáron a Nap alighogy lebukik a horizonton, röviddel utána már fel is kel, ezért aztán igazán sötét ebben az évszakban nincs is. Ez magyarázza az egyeseknél fellépő alvásproblémákat… Mindennek persze télen jön el a böjtje, mert akkor a Nap alig emelkedik a látóhatár fölé, már le is nyugszik, reménytelennek tűnő sötétségbe borítva a tájat. Még szerencse, hogy nyár van…
Ha számításaim nem csalnak, akkor az Alexander-hátságra kell feljutnunk, majd a hasadékvölgyben a tavak körül biztos találhatunk működő gejzírkúpot, illetve elszállításra váró vizet.
Tehát először is irány arra (előre mutat), a hegyek felé!
http://www.sielok.hu/fotok/havas/tel172.jpg
Most pedig egy pillanatra mindenki nézzen balra, a jeges tájra! Gyönyörű alakzatokat hozott össze a véletlen:
http://hormosapi2005.uw.hu/iceland/photos/photo117.jpg
http://hormosapi2005.uw.hu/iceland/photos/photo119.jpg