Alexander és a felderítőcsapat megállnak, bár nem tudják, pontosan miért, valami nesz üti meg fülüket. Nem tudják miért, de az egyik közeli hegycsúcsról épp egy lavina kezd lezúdulni ráadásul pont feléjük tart. Találgatásra nincs idő, talán a hajó által okozott rezgés jutott el most idáig, talán a szél okozza, esetleg valaki más. Jelenleg a legfontosabb dolguk a szemközti dombra való felszaladás. Hóban ritkán látható sebességgel haladnak, közben a lavina csak érkezik...
Abban már régóta biztosak a felderítők, hogy a jégtakaró alatt már föld is van, másképp hogy alakulhatott volna ki a hegy. Valószínűleg gejzír tevékenység zajlott itt egykor, hiszen szabad szemmel is látható gejzírkúpok vannak a környéken, amiknek itt-ott kopár csúcsai vannak, máshol hóval fedettek.
Alexander és társai ezeket az izgalmas pillanatokat megússzák, ugyanis a lavina nem éri el őket...
Ekkor feljegyzéseket készít az egyik matróz a helyi állapotokról illetve eddigi tapasztalataikról. Amint kész vannak, úgy döntenek, hogy a közeli befagyott tavat (vagy mit) még megnézik, és ha ennek
közelében sem találkoznak élet nyomaival, illetve semmi egyebet sem tapasztalnak, visszatérnek a hajóra, hogy itt aztán teljes nyugalom van.
Amint elérik a tavat, újra az arcukba csap az a fagyos szél, ami miatt eddig is elég hallgatagak voltak. Alex nem veszi el arca elől a sálat, mutogat, hogy az egyik matróz lépjen először óvatosan a jégre. Az rálép és rögtön be is szakad bokáig... Kirántja lábát és belenéz a lyukba. Semmi. Akkora a hideg, hogy kidagadt a tóból a jég és a széle letörött. Ez azt jelenti, hogy biztonságos jégréteg van itt, talán fenékig be van fagyva a tó. Alexander lesöpri az időközben a jégre került havat miután egy darabon besétáltak a csúszós jégre, majd alaposan átnézi a jeget. Fel van készülve bármire, de arra nincs, hogy valaki szembenéz vele...
Pedig ez történik. Két nyitott aggódó szemmel néz farkasszemet... Szegény ember a jégbe van fagyva ki tudja már mióta konzerválja az... Úgy döntenek, hogy kiássák, és részletesen leírják, mit hogy visel. Ekkor kiderül, hogy ő egy Gnoll, aki szintén felderítőruhában van, bár elég szakadt a ruha és már idejétmúlt... Jobb ötletük nincs, minthogy egy darabig magukkal viszik, hogyha valaki még meg akarja vizsgálni, közelebb legyen, mint most. Visszaindulnak és a hajó előtt 20 méterrel magárahagyják a holttestet. A hajóhoz érve füttyent egyet egyik matróz társának, hogy engedjék le a csónakot...
Remélem, jó lesz így a felderítősztori. Mindjárt folytatom is a madárral.

Petrus a korlát mellett álló Theodorusnak mesél a kinti élményeiről, mikor meghallja, hogy valaki fütyül lentről. Kinéz, hát Alex és társai jöttek meg. Füttyent az őrszemnek egy nagyot és lefelé mutat.

Előbb-utóbb meghallja a füttyszót a fedélzeti őrszem, majd odaszól társának, hogy engedjenek le egy mentőcsónakot értük.

Közben:
Az egyik felfedező matróznak már egy ideje furcsa dolgai vannak. Rá is kérdez Alexander:
- Mégis mi a gond? Furcsán viselkedsz!
Az csak nézi, nézi a hajót, mintha valami nem lenne rendben, de nem tudja mi a baj. Aztán felel az alabárdos kérdésére:
- Itt mintha valami nagyon furcsa lenne, de nem tudom, hogy mi!
Mindhárman elkezdik vizsgálni, szemléni a hajót, majd a másik matróz felkiált:
- Eltűnt a fasas! A hajó elején már nincs ott a fasas!
- Milyen pasas? -Kérdezi Alexander.
- Nem pasas, FA SAS!!!
- Ott volt valami? Nekem fel se tűnt. Nagyon nem is hiányzik. Valaki majd megtalálja és jól fog járni vele! Biztos letört onnan...
- Felmegyünk és jobban szemügyre veszem a helyzetet...
- Rendben, tedd azt! Most szálljunk be végre ebbe a fránya csónakba!

Beszállnak, indulnak fel. Alex a matrózhoz szól, aki felírta a dolgokat, majd társához:
- Akkor én megyek a lordhoz jelentést tenni, te velemjössz! Te pedig nézd meg azt a fasast!

Alexander észreveszi két legjobb barátját, de most sürgősen beszélnie kell a lorddal, ezért csak int nekik és folytatja útját a kabin felé, matróztársával.

Az alabárdos bekopog a lord ajtaján, majd összeszedi gondolatait...

Nem baj, ha még a fedélzetmester is a kabinban van. Lenne hozzá is mondanivalóm.

- Köszönöm, fedélzetmester! Alapos munkát végzett ismét, mint ahogy szokott. Sajnos, a dészmálásra nincs megoldás... Hacsak! Hmmm... Nem is rossz ötlet! A vizes hordókat amúgy sem szeretném feljebb hozatni, hacsak nincs más megoldás, nem véletlenül vannak a hajó legvédettebb helyén. Igaz, bevallom, erre az egyre nem gondoltam, hogy befagyhatnak, és szétvethetik a hordójukat. Jöjjön velem, fedélzetmester, beszélnem kell a hobbit varázstudónkkal!

*** kis idő mulva, mindketten ott álldogálnak Billy előtt ***

- Hobbit uram! - így a lord - Lenne egy kis megbízásom a számodra, remélem nem fog neked túl nagy gondot okozni! Azt hiszem, ebben a farkasordító hidegben, és állandó, nedvességgel teli időjárásban, nem kell attól tartanunk, hogy tűz üt ki a hajón. A hajóba vert rúnákat szerencsére ki lehet kapcsolni időlegesen. Nem tudom, hogy ismersz-e olyan varázslatot, de jó lenne, ha a vizes hordókra tudnál bűvölni egy-egy állandósított, gyenge hővarázslatot, ami nem engedi a tartalmukat megfagyni. Azután nem ártana egy-két tűzjelző, tűzriasztó varázslat a raktárakba... meg a dézsmálók ellen is valami riasztó varázs. Vagy túl sokat kérnék? Nem ismerem pontosan mágikus hatalmad határait... - és ezt olyan hangsúllyal mondja, hogy nem tudod eldönteni, hogy most udvariasan megkért valamire, vagy lebecsmérel, ha még sem vagy képes végrehajtani mindazokat, amiket kért tőled. Még egyvalami elgondolkoztat: általában az emberek többsége odzkodik a varázslóktól, és csak a legvégsőbb esteben hajlandók mágikus segítséget kérni. A lord viszont teljesen úgy viselkedik, mint akinek az ilyen "apróságok" varázshatalommal történő megoldása is teljességgel természetes dolog volna...

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

Freemy: olvastad a "Dolog" című könyvet? Mert adtál egy gonosz ötletet a gnollal!

Hamar rátaláltok a lordra, mikor jelenteni indulsz. Épp az apró termetű hobbittal, és a fedélzetmesterrel beszélgetnek. Kivárod, míg befejezik, még épp hallod az utolsó mondatokat (úgy látszik a lord megbízta valmivel a varázstudó apróságot). Ezek után jelented neki, hogy mit találtatok.

- Eltűnt a sólyomszobor? Felettéb furcsa! Had látom!

Azzal a társaság az előfedélzetre csődül. A hosszas vizsgálódás nagyjából semmit sem derít ki. A hatalmas, jó másfél ember magas ezüst szín sólyomszobor szőrén-szálán eltűnt. A helye tökéletesen látszik, de a rögzítő csapolás is felszívódott, tehát esélytelen, hogy magától leesett, vagy levált volna. Erőszakos eltávolításnak sincs nyoma, csak a hajó szokott karcolásai borítják a közeli palánkot. Viszont annál furcsább dolog derül ki, mikor Billy közelebbről, és egy hírtelen felindulásból elkövetett Detect Magic (Mágiaészlelés) segítségével is megvizsgálja az egykori orrdísz helyét:
Erős, visszamaradó, Átalakító mágia nyomára bukkan...


És a gnoll:
Talán fertályóra is eltelik, a szobor hűlt helyének vizsgálódásával, mikor végre eszedbe jut a másik "szenzáció" is: a jégbe fagyott, és onnan kikapart gnoll felderítő holtteste. Természetes, hogy a lord ezt is azonnal szemrevételezni akarja (úgy látszik azért ő is már kezdte unni az állandó hajón való hullámlovaglást...).

Így azután a felderítők kicsiny csapata visszakiséri a hajótól 20 méterre fekvő holttesthez a lordot. Pontosabban annak helyéhez... Jól látszik a frissen esett hóban, hogy hol feküdt a jéggé fagyott áldozat. Megtaláljátok a ráfagyott ruhákat, és a felszerelését is. Csak épp a teste tűnt el. Mikor közelebbről - igen óvatosan - megszemlélitek a helyét, valami kevés, zöldes trutyit találtok csak a ruhára (illetve egészen pontosan a ruha belsejébe) fagyva. Látszik, hogy olvadozik (van vagy minusz hat fok a napsütés ellenére is!), a felolvadt trutyi-szemcsék folyóssá válnak, s mint itatós papíron a tinta, szépen eltűnnek a hó alatt...

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

Az 1 hsz-es topicok is ilyen lassúak. Ez van már egy ideje és nem jön rá senki sem a hiba okára. Sajnos.

Nem olvastam a könyvet.
Picit előreszaladtál. Lett volna még más mondanivalóm is, de azért így is össze lehet még hozni.

Alexander kopogására senki sem nyitott ajtót, végül rájött, hogy miért. A lord nem volt a kabinban, hanem épp a hobbitnál volt. Oda is ment az alabárdos a matrózzal. Közben visszatért a másik matróz is, aki a szobor helyét vizsgálni ment az imént. Majd miután a lord megbízta valamivel bele is kezdett mondandójába.
Beorn már elég részletesen leírta, így nem írom le újra...
Mielőtt elindultak volna, Petrus is érdeklődéssel figyelte, mikor sokan a szobor helyét nézegettek, hogy mi történik. Mivel semmi feladata nem volt, csatlakozott és Alexandertől megtudta, mi is a téma. Mindent elmondott neki, amikor pedig a gejzírkúpokról esett szó, eszébejutott valami Petrusnak.
- Apropó, víz! Mikor a fedélzetmesterrel az élelmiszerkészletet vizsgáltuk, észrevetünk valamit. Méghozzá azt,
hogy kevés a víz, ami van, az pedig megfagyhat és tönkreteheti a hordókat.
Mit gondolsz, lehetnek a környékén működő melegvízforrások? A gejzírek működhetnek? Láttál-e valahol melegvíznyomot? Ugyanis így két legyet üthetnénk egy csapásra!
- Értem, mire gondolsz. -feleli Alexander. Sajnos működő melegvízforrást nem láttunk, de gyanítom, hogy létezhetnek, ugyanis több helyen láttunk gyanús vízfelületet, ami ugyan már fenékig be volt fagyva, de még nem volt rajta hó, míg máshol a környéket vastag hóréteg borítja... Szóval szerintem csak keresni kellene, és lehetne találni. Meg is mondom a lordnak!

Leereszkednek újra a jégre, majd Alex a lordot keresi és amint megtalálja, rögtön mondja is neki:
- Uram, lenne itt még valami fontos dolog, amiről most szereztem tudomást, és esetleg lehetne rá megoldás.
Elmondja elméletét, most nem írom le újra, a lényeg az, hogy valahogy melegvizet kellene szerezni és megoldódna a probléma.

Odaérnek a gnollhoz, de furcsa látvány fogadja őket. Mire felelne az előző felvetésre a "főnök", már újabb problémába akadt... Alabárdosunk azonban várja a választ. Ami nem is marad el, ugyanis a furcsa látvány után jön is a válasz.

Theodorus is szívesen a csapattal tartott volna, de a lord megparancsolta neki, hogy a hajón őrködjön, így csak messziről figyelhette az eseményeket. Azért amint a lord eltávozott, szemügyrevette ő is a szobor helyét. Bár nem emlékezett rá, pontosan milyen is volt az a szobor, mégis tudta, hogy fontos lehetett, ha ekkora kavarodást okozott eltűnése...
- Vajon mi történhetett? mi következik ez után? -sóhajtott maga elé a lovag.

Csak egy gonosz közbevetés: a gejzírekből kilövellő víz ritkán iható. A hó megolvasztva meg ugye elvileg (mondom: elvileg!) desztillált víz, tehát az sem a kimondott ivóvíz minőség. Lehet, hogy rosszul tudom... De ugye van papunk, aki még félálomban is tud pár gallon ivóvizet teremteni... Vagy ki tudja? (Bocsi, ez az indigó szín tökre megtetszett... )


- Hmmm... - így a lord - én úgy hallottam, hogy a föld mélyén lakozók megmérgezik a vizet puszta gonoszságból, melyet tüzükkel felmelegítenek. Persze, tudom, ez csak valószínüleg babona, de nem tenném rá a nyakamat! A babonák jó részéről derül ki előbb-utóbb, hogy van némi igazságalapja. De, végül is egy próbát megér. Csak NAGYON óvatosan! Nem szeretnék újabb embert veszíteni amiatt, hogy mérgező vizet iszik!

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

Alexander bólogat és felel:
-Nem fog embert veszíteni, ugyanis megszervezünk egy szállító expedíciót, ami amint kerítünk egy forrást, elszállítja a vizet. Ezt a melegvizet két célra használhatjuk. Egy részét az atya közbenjárásával tiszta vízzé alakítunk, másik felét pedig fűtésre is használhatnánk mind a kabinokban, mind a vizes hordók elfagyása ellen, így két legyet üthetünk egy csapásra. Sőt még azt is kideríthetjük, babona-e az egész...
Majd a fedélzetmester is melléjük lép, akinek elismétli tervét Alex, majd folytatja immáron mindkettejükhöz:
- Gondolom mindenki örülne a meleg víznek ebben a zord időben. Éppen ezért ha megtelltek készleteink, folytassuk utunkat, mert ugye felderítésünk alapján nem ez a sziget lenne az, amit keresünk. Folytassuk utunkat, de csak úgy, hogy feljegyezzük ennek a szigetnek a helyét, hátha vissza kell még térnünk ide! Akár a jahtot is felhasználhatjuk később vízszállító expedíció indítására máshonnan ide.
Ha egyetértenek, beszéljük meg a teendőket és szívesen segédkezek egy vízkereső/szállító csapat létrehozásában! Mit szólnak?

Miután befejzték a vizsgálódást és Petrus Johnatannal együtt visszatért a fedélzetre, Clod még szétnéz még egy kicsit a környéken. Látja, amint páran egy fagyott gnoll tetemét húzzák a hajóhoz. Egy két helyen még megtapogatja a jeget, kezét vizsgálóan a odahelyezi, halrajok után kutatva, de nem jár eredménnyel. Igazából tudja, hogy gyakorlatilag a sós vízen kívül odalent nem találhatnak semmit. Valami azonban nem hagyja nyugodni. Úgy érzi, hogy valami nem hagyja őket békén, még itt, Erathia valamennyi istenének és félisteni teremtményének háta mögött sem. Mintha valami, vagyis inkább valaki követné, szemmel tartaná őket. "Jobb lesz, ha megkérdezek majd valami varázstudót a hajón. Úgy érzem nem tudok még mindent." gondolja magában. Ezek után arra jut, hogy megvizsgálja a gnoll tetemet. Életerő nem lehet benne, és amúgy sem szívhatná ki belőle. Egyrészt felesleges lenne, másrészt pedig Neldor és az ember barátja már így is megorroltak rá. Legnagyobb meglepetésére azonban a korábban magárhagyott tetem körül többen is állnak. Pontosabban nem a tetem körül, csupán annak hűlt helye és fagyott ruhája körül. Clod is odamegy, megvizsgálja. A ruhán és a tetem feltételezett körvonala körül némi zöldes, zselészerű anyag található, mely igen gyorsan felivódik és eltűnik a hóban. "Érdekes" - gondolja Clod - "Ezt a gnollt vagy most támaszotta fel valaki vagy eleve így volt konzerválva! Vagy pedig... áh, az nem lehet! Ekkora mágikus kisugárzása csak nincs egy nyamvadt szigetnek!" Ezek után egy csónakkal - többek között pár matróz társaságában - visszatér a hajóra és Dakk keresésére indul.

_________________

Lord uram, természetesen megoldható mit kértél, azonnal megnézem, mit tehetek az ügy érdekében.
Billy már éppen indulna is, amikor meghalja, hogy eltűnt a sólyom szobor a hajó orrából. Miután megvizsgálta, és észrevette a erős mágiát a szobor hűlt helyén már nem is igazán foglalkozik a szoborral, ami persze kívülről nem látszik, sokkal inkább a Lord-ot figyeli, hogy mi lesz a reakcióra. Billy úgy tudta, hogy a hajós népek rendkívül babonásak, és a hajó szobrának eltűnése rendkívüli szerencsétlenséget jelez. Ha azonban a Lordot ez nem izgatja fel különösebben, az azt jelenti, hogy tud valamit a madárról, amit nem akar elénk tárni, amúgy is olyan furcsa ez a mágiával szteroidozott hajó.
Furcsa, hogy ennyire nem izgatja, nem gondolod?-kérdezi magában Billy, Te mit szólsz ehhez az egészhez?-megszólitva karperecet (magyar hanga Bögyös Maca).

Azt a topicot, ha az Rpg Off topicra gondoltál, akkor azt elnyelte az idő vasfoga, vagy lelépett dimDoor-ral! Szóval újat kellene csinálni!

_________________
Üdv. Jou!

"Ha legközelebb újra megszületek, vadon élő ló szeretnék lenni. Szabadon nyargaló, büszke, örömittas széljáró! Nem akarnám, hogy valaha is befogjanak, felnyergeljenek, még akkor se, ha jól bánnának velem." (Vavyan Fable)

Hahó! Az online off topicot én töröltettem, miután minden hasznos infot átemeltem ide. Az egyetlen cél a felesleges topicok számának csökkentése volt. Sorry, ha hiányzik. Más: szabin voltam, és leszek egy ideig, úgyhogy úgyhogy...

Warlock:
A karkötő is valószínüleg ezen töpreng:
- Tökéletesen igazad van. Egy ilyen eseménynek sokkal jobban meg kéne ráznia a hajósokat, és főként az expedíciónk vezetőjét, a lordot. Különös, felettébb különös... Várj egy picit, körbekémlelek a többiek tudatában... persze csak óvatosan... nagyon óvatosan...
A kellemes alt női hang egyre halkabban szól a tudatodban, mintha távolodna... vagy mintha tényleg lekötné őt valami, és így nem tud teljes erejével a köztetek lévő telepatikus kommunikációra koncentrálni.

*** Pár perc elteltével ***

- Hááát, Billy, az az igazság, hogy nem lettem okosabb. Nem mertem egyikük tudatába se túl mélyen hatolni... tudod jól, miért. Nem akarok nyomokat hagyni magam után, amiket Ő észrevehet... (borzongás fut át rajtad) Nem tudtam kideríteni igazából semmit. A felszínes gondolataikban tényleg nem találtam túl nagy utalást arra, hogy a szobor eltűnése valamekkora traumát váltott volna ki belőlük... de ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy valami ilyesmire számítottak. Főként a lordnál... amennyi furcsaságon átestek... átestünk az utóbbi időben... Rezignáltság... igen, ez a jó szó. Attól félek, valahogy fel kéne rázni az expedíciót, mert így nem tudom mi lesz velük... Talán a dzsinn... lehet, hogy vele kéne beszélned... beszélnünk... (egy pillanatra átsuhan rajtad egy alíg észlelhető vágykép: a dzsinn a karjára húzza a karkötőt).

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

Ha még vagy, legalább valami támpontot adj, amin el tudunk hosszabban indulni. Nekem mondjuk a vízkeresés/szállítás megszervezése, másoknak meg másvalami.
Kb. meddig nem leszel?

Miután a Gnoll eltűnése miatti meglepődés elmúlt az arcokról, látszott a lordon, hogy valamit nagyon nem talált helyesnek, de még nem szólt senkinek sem érzéseiről. Ellenben parancsba adta Alexandernek, a volt felfedezőcsapat vezetőjének, hogy kerítsen maga mellé még embereket a korábbi két matrózon kívül, akikkel együtt vízkeresésre, illetve vízszállításra indulnak.
Alex nem is habozott, heves kézmozdulatokkal rögtön lecsendesítette a tömeget és szólt:
- Barátaim! Lord urunk parancsba adta nekem, hogy szervezzek egy vízkereső és szállító csoportot, ugyanis még ő sem tudja pontosan, meddig fog tartani utunk, vízkészleteink pedig végesek, itt az idő feltölteni a hordókat.
Minél több leleményes és markos legény jön velünk, annál hamarabb végzünk!
Aki segítségünkre szeretne lenni, és eljönne velünk, egy jó fél óra múlva jelentkezzen a fedélzeten! Összegyűjtjük a felszerelést, amire szükségünk lesz és indulunk!

Alexander után a lord még kijelölt pár embert, akinek a hajó védelmét kellett ellátnia, a többieket viszont indulásra buzdította.
A kijelöltek közt volt a két lovag, a dzsinn, hiszen még pihen, egy lövész, egy közelharcban jártas fickó, Dakk, pár matróz, az őrszemek, a szakács, a kormányos, tehát majdnem az egész legénység, az atya és maga a lord.

Beszéde után Alex visszatért a hajóra Petrussal együtt, aki menet közben már jelentkezett is az expedícióra. Alexander a hajón is megtartotta az ott maradtak közt toborzó beszédét, majd Petrussal együtt a kabinjába vonult készülődni.

Csatlakozzatok és töltsük el az időt, míg Beorn visszatér!

Metszően hideg és fagyos szél fújt Neldor arcába, 'ki, a már lehorgonyzott hajó fedélzetéről nézte a rendkívül kietlen tájat.Köpenye vad táncot járt az erős szélben és nagyon úgy tűnt, nem védi viselőjét a hidegtől.De csak a külső szemlélők számára látszódhatott használhatlannak a zord időjárással szemben, hisz' Neldor ugyanolyan hőérzettel állt a fagyban, mint egy-két hónappal azelött a napsütötte tengereken hajózva.Az avarbarna, levél motívumokkal gazdagon tarkított, mellvértje alatt hordott köpeny a legszélsőségesebb időjárást is elviselhetővé tette.Na igen a Bölcsek és áldásaik... - Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen helyen fogok járni, mint ez. - intézett magában egy megvető gondolatsort e földrész felé.Jobban szerette ha életet is talál a környezetében, nem csak kietlenséget és látszólagos ürességet.Igencsak elmerült a gondolataiban az elf, hiszen az első felderítő csoport már vissza is ért és a második hamarosan idul. - Talán nekem is kéne mennem.Könnyen haladok a hóban, elkélhet e segítség - gondolta magában, azzal visszatért a kabinjába, hogy összeszedje a fegyvereit majd fél óra múlva már a fedélzeten legyen.

Alexandernek csak miután visszavonult kabinjába jutott eszébe, hogy van itt még tennivaló, amit mielőbb el kell intéznie. Gyorsan nekiállt felszerelés után nézni. Petrust elküldte a konyhába, hogy Zumba, a fekete szakács valami élelmiszerrel lássa el a kalandozókat legalább két napra, hátha nem érnek vissza a mai nap. Ő maga pedig a fedélzetmesterhez ment és így szólt hozzá:
- Nekem, mint az expedíció vezetőjének, szükségem lenne pár dologra. Remélem, mindent biztosíthatsz számunkra. Ezek kellenének (átnyújt egy listát a szükséges felszerelésekről)!

Mindent lehet hozni, amire úgy érzed, szükséged lehet és elbírod. Lehetnek saját csomagok, illetve lehet közös cucc is. Viszünk mindet magunkkal, mintha ott sem lenne!

Petrus eközben Zumbához ér.
- Szia! A lord parancsára szüksége lenne a vízkereső/szállító brigád minden tagjának minimum két napi hidegeledelre. Kb. fél óra múlva visszatérek, legyen kész, mert indulnánk!

A szakács egy rossz szó nélkül (bár nagyon csipkednie kell magát) elkészíti a csomagokat.

Miután mindketten végeztek aktuális feladatukkal, visszavonulnak végre kabinjukba és elbeszélgetnek a továbbiakról. Alexander összegzi fontos felfedezéseinek feljegyzéseit, amikről majd később társait is tájékoztatni fogja.

Theodorus nagyon szomorú ismét, hogy nem tarthat a csoporttal. Szeretne ő is a jeges szigetre lépni, de ezt eddig mindig megtiltották neki. Azért reménykedik benne, hogy így vagy úgy, de ő is körülnézhet még a szigeten...

_________________


Freemy

Miután Alex kihirdeti az expedíció indulását a tömeg eloszlik. Mindenki megy a dolgára. Még Clod is, bár neki nincs nagyon. Megkeresi a csatában használt kardját és magához veszi. Még rengeteg ideje van, ezért leül a fedélzet egyik eldugottabbnak tűnő pontjába és meditációba kezd. Vissza kell nyernie elhasznált varázserejét és tisztáznia kell magában egyet, s mást. Kb. 2-3 percig ülhet így, mikor vmi borzongató történik vele. Arcán a hideg ellenére izzadtságcseppek jellennek meg, légzése szaporává és rendszertelenné válik, és jobb keze, melyen kesztyűt hord mintha izzana és az egész lüktetne. Gyorsan megszünteti a meditativ állapotot és igencsak megdöbben. Látta a barátait, ismerőseit és temérdek élőholtat. Megint ott volt a falujában, ahol nevelkedett. "Nem, az kizárt" gondolja "nem történhet meg...". Óvatosan lehúzza a barna bőrből készült kesztyűt és elámul azon amit lát. Kezén az erek erőteljesen lüktetnek, s mintha valami sötétebb lilás árnyalatot vettek volna fel. S az egész valmi szűnni nem akaró, égető fájdalomban teljesedik ki. Igyekszik visszatérni a meditációba, s rövid időn belül a fájdalom enyhül, s az erei is megszokott méretűvé és színűvé változnak.
Miután befejezte a gyakorlatot, Clod felállt, kissé összébb húzta magán a bundát és gondolataiba mélyedve nekidőlt a hajókorlátnak és a kietlen semmit bámulta. "Talán csak a Neldorral folytatott vita miatt történhetett ez...vagy a keserű emlékek felbolygatása miatt... vagy mégis itt lenne valahol? Jobb lesz ha nem gondolok rá és inkább mással törődöm. Úgyis az expedícióval akartam tartani, hát itt az alkalom!"

_________________

Johnatan miután befejezte a lordnak szánt beszámolóját, s végignézték azokat az új furcsaságokat, amik még érdekesebbé tették a szigeten tartózkodást, Alex ötlete nyomán egy vízszállító? expedíció előkészületei vették kezdetét! Nemsokkal a tetemvizsgáló körútról visszatérvén kapott egy listát az egyik alabárdostól, hogy miféle felszereléseket kíván ez az utazás! Kerített maga mellé egy matrózt, s lementek a raktárba, majd egy fél óra múlva pedig a fedélzeten hevertek a listán szereplő kellékek: egy jóadag kötél, néhány szigony, jégcsákány, hószemüveg és hószandál, zsákok és kulacsok s még néhány apró kacat. Miután végeztek megkereste Alexandert, hogy szóljon, a felszerelések hiánytalanul várják a szétosztást!

_________________
Üdv. Jou!

"Ha legközelebb újra megszületek, vadon élő ló szeretnék lenni. Szabadon nyargaló, büszke, örömittas széljáró! Nem akarnám, hogy valaha is befogjanak, felnyergeljenek, még akkor se, ha jól bánnának velem." (Vavyan Fable)