Odakint már sötét volt.
Körbepillantott szemeivel az iménti beszélgetöket kereste.

Van valaki a fedélzeten?

Ylyona sokáig álldogált kint a hajókorlátnak támaszkodva. Észre sem vette, hogy közben lement nap, csak a gyomrában jelentkező ürességérzet jelezte, hogy valami nincs rendjén. Hogy ezen változtasson, elindult az étkezde felé, hogy bekapjon pár falatot, Mjad miután jólakott, úgy döntött, hogy még egy kicsit gyönyörködik az éjszakai tengerben.
A sötétség egyre mélyült, de ez nem zavarta túlzottan ,mert elég jól látott a sötétben is. Viszont a levegő lehűlt, ez ellen védekezésképp, magára húzta a köpenyét, és igy szinte eggyé vállt az árnyékokkal. Bár már alig tudta kivenni a nem is olyan messze horgonyzó másik hajó sziluettjét.
"Remélhetőleg nem hurcolják majd át a betegséget, mikor az atya megjön"
Közben az éjszakai őrség is "munkába állt", amire nagy szökség volt, hiszen kötudottan kalózoktól hemzsegő vizeken jártak. Viszont egy idő után Ylyonanának feltűnt, hogy az őröket nem látja sehol, de mire bármilyen elhatározásra jutott volna a teendőket illetően, már meg is jelentek a raktárak felől.
"Hála az égnek hogy nincs semmi baj, legfeljebb a szeszesital készlet fog hamarább kifogyni" - gondolta a lány.

_________________
WoG leírások, útmutatók +menü magyarítás, linkek...

"Mikor végez már az atya? Ez a kis láz nem tesz jót nekem egyáltalán! Se enni se gondolkodni nem tudok,de a víz az kell minden fél órába. Olyan vagyok mint egy szivacs! Már biztos felittam a fél vízkészletet ha nem többet! De hogy mitől van?!? Halvány gőzöm sincs. Netán egy késői sebláz?"- gondolkodik magában Johnatan, miközben végre kimozdult a friss levegőre. "Hál istenek már nincs nyüzsgés, legalább attól nem kell tartani." s nekitámaszkodott a korlátnak, s figyelte közben a másik hajót, megérkezik e még az este az atya, mert így holnapig már nem foja bírni. S ekkor észrevette a homályban egy nő sziluettjét. "Csak nem az egyik apáca, akiről a szakács beszélt? Mindenesetre megkérdem nem-e ért a gyógyításhoz egy kicsit, még ha nem apáca is!"- s elindult a számára titokzatos alak felé.

Látszólag minden rendben van. két alak áll a hajó korlátánál. Egyenlöre még visszahuzodott a raktárba. Nem árt felkészülni mindenre. Valami történni fog. Érezte. A vér löktetése az ereiben egyre hangosabb lett. Cherbon egy jobban urrá lett a harci láz. Nem tudta mi fog történni de valami fog.
A tüzgyolyói nélkül eléggé fegyvertelennek érezte magát, de azért még tartogat egykét meglepetést a tarsolyában. Egy biztos, harc nélkül nem adja az életét.

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

_________________
... astrologers proclaim month of october
all octobers are DOUBLED!!!

A csapóajtó lassan emelkedett fel. Cherbo körülnézett. Nem látott senkit a fedélzeten. A tat és az orr részen biztos van egy-egy őr, de ők nem látlak le ide. Kibújt a nyíláson és az árboc mögé rejtőzött. Egyelőre minden csendes. Talán megpróbálhatná megtalálni azt a négy embert, de egyelőre azt sem tudta kik azok. Hangtalanul lépkedett a fedélzeten és benyitott az első ajtón, ami elé került. Egy folyosóra jutott, ahonnan több ajtó is nyílt. Az egyikből hangos horkolás hallatszódott. Bekukkantott az ajtó mögé. Aprócska kis kabin volt két ágyal. Mindkét ágyon egy-egy ember aludt. Az egyiknek ismerős volt a szaga Cherbo számára.
Nyilván ő is kapott az altatóból, erősnek tűnik, biztos, hogy a szervezetére nem gyakorolt olyan hatást, mint egy emberére. Talán fel kéne ébresztenie és elmondani neki a hallottakat.
Remélhetőleg nem gyilkol szét azonnal és lesz időm magyarázkodni. Ahogy az ágy mellé támasztott kardot nézte, nyelt egy nagyot. Nem sok jót ígér. Végül is, egyszer mindenképp meg kell halni- gondolta magában. Felkapta az asztalról a vizeskancsót és az ember arcába locsolta.

_________________
Maradok tisztelettel:

Kertics

***Good luck!***

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

Derick nem ivott a "poros" borból (kannásbor ), mivel ő már előzőleg feltöltötte készleteit. Csak kóser bort vedel .

Derick napok óta szinte ki sem mozdult a kabinjából, csak enni járt le a többiek közé. Igazából sosem volt oda a hajókért. A város, a sötét és szűk helyek az ő otthona...
Mivel szinte soha nem aludt mélyen - hiszen a város vadonjában egy mélyen alvó ember halott ember, legalábbis nem egy "bajtársára" igaz ez... -, ezért meghallotta az apró zajokat, amik a csendes éjszakában meglehetősen gyorsan terjedtek a sima víztükrön (Derick nem tud arról, hogy egy másik hajó is van a közelben, mivel nem igazán figyel oda arra, mi történik a hajón). Gyanúsnak találta, így kiment a kabinból - úgyis elgémberedtek a végtagjai -, hogy megnézze mi is a helyzet. A fedélzeten két alakot pillantott meg, akik feltehetőleg egymással beszélgettek, de mindenesetre tudtak egymás jelenlétéről.
- Kár lenne megzavarni őket - dörmögte Derick az orra alá kicsit bánatosan. Egy nő jutott eszébe, akit valaha szeretett. Talán még most is szereti, de ezt soha nem vallotta be - még magának sem.
Elsurrant a tatfeljárohóz, ami - mivel Beorn szólt - meglehetősen sötét volt a korábbi tapasztalatokhoz képest. Derick nem tulajdonított neki nagy jelentőséget, úgyis jobban kedveli a sötétet, ilyenkor mindig nagyobb biztonságban érzi magát.
Evezők lágy csobbanása ütötte meg a fülét ismét, ezért áthajolt a korláton és körülkémlelt, de sokat nem látott, csak az árulkodó hangokat hallotta. Keze akaratlanul is a kardmarkolatára siklott.
Jobb lesz várni egy kicsit...

Bocsánat kissé összekutyultam a dolgokat. Már kijavitottam az elöző hsz-t.
Szóval most Cherbo a lovagot probálja felébreszteni.

Ugy látszik a megöntözéstöl nem ébredt fel. A kancsó már üres, valami jobb modszert kell alkalmaznia. Előrenyúl és két ujjával befogta az alvó orrát. Remélhetöleg a légszomjtól majd felébred.

_________________
... astrologers proclaim month of october
all octobers are DOUBLED!!!

Bakker: Száguldó verziója, a törtető démonkirály-jelöltről nekem nagyon tetszik! Pls! A véletlenül odateleportálást, és a csatában való hipp-hopp megjelenést inkább hanyagoltatnám... Szerintem jó az esély rá, hogy megidézett teremtménynek nézzék, azután vagy a party agyalja le a szépreményű, hatalmát vesztett arkördögött (ez a valószínűbb), vagy viszont... Mindkét verzió kerülendő.

No, folytassuk az éjjel eseményeit...

Száguldó: A lovag horkantva felriad az álmából, erős szervezetének, meg a mértékletes életmódnak hála ( ) nem vedelt annyit az altatóval preparált borból. Pislogva mered a sötétbe...

Kertics: A lovagod éppen azt álmodja, hogy lassan belefullad egy híg sárral teli mocsárba, a páncélja egyre mélyebbre húzza, és nincs aki kimenthetné őt időben... a lovad tőle pár lépésre merül alá... rettegve ülsz fel a rémálomból (nem szokásod ilyet álmodni, ezért meglepő a dolog). Amint felülsz, valami meleg, száraz, bőrrel borított valamit (egy végtagot?) érzel, amint az arcod környékén tapogatódzik... Furcsa szag üti meg az orrodat... égett pernyére emlékeztet leginkább...

Jitay + Jou: Ylyona és az őrmester épp tisztázzák az apró félreértést, kölcsönösen felismerik egymást, amikor Zoanel lép melléjük, mosolyogva:
- Nohh, végre, itt az atya... rögtön jobban lesz őrmester úr... - közben szép komótosan leengedi a kötéllétrát. - Nem lenne célszerűbb, ha a kabinjában várná meg? - kérdezi. Egyre csak mosolyog, kedvesen, miközben a bal kezét zsebre vágja...

BHappy: Szinte észrevehetetlenül ácsorogsz a tatfelépítmény árnyékában a sötétben. Hallod a csobbanásokat, látod Zoanelt, amint leereszti a kötéllétrát, és a Lánghajút, meg a hajótöröttet beszélgetni egymással... A holdfényben lassan kibontakozik egy csónak sziluettje odalenn, az éjfekete vizen. Hiába mereszted a szemed, nem tudod pontosan kivenni, hányan üldögélnek benne, de... érdekes mód, mivel a hallásod kiválló, egy másik csónak halk neszezését, csobbanásait is hallod, de... a hajó túloldaláról!! Amint odafordulsz, egy sötét árnyat pillantasz meg (méretre talán Alf lehet), amint valamit matat a hajópalánknál... Mintha fán surlódó kötél hangját is hallanád... Kötéllétra? Épp elindulnál, hogy utánanézz a dolgoknak, amikor a legénységi szállások felől (a mögötted lévő ajtó mögül) halk nyikkanást hallasz... Jól felismerhető hang számodra... Mint amikor valakinek elvágják a torkát, és az illető sikítani, ordítani szeretne, de már nem tud...

Beorn: (ja, ez én vagyok... ) Dakk rosszul alszik, álmában hánykolódik, valamivel elrontotta a gyomrát valószinüleg (az altatós bor volt rá ilyen hatással, hiába no, egy minotaurusz szervezete más, mint egy humié). A hatodik érzéke hirtelen valami bajt jelez. Megszokta már, hogy halgasson ösztöneire, nem egyszer köszönhette neki az életét... Alvást színlel, hortyogása bárkit meggyőzne... Nem tudja mire kell felkészülnie, de minden érzékszervét szinte csúcsra járatja, hátha megérez valamit, ami bajt jelenthet... Hamarosan meg is hallja a deszkákon közeledő halk, osonó lépteket... Résnyire nyitja egyik szemét, és közben hálát ad Gorknak, és az összes istennek, aki a minóknak sötétlátást adományozott: a szeme sarkából megpillant egy görnyedten közeledő alakot, aki egy gonosz kinézetű, görbe, fűrészfogas kést szorongat a kezében...

Sogroon: Chath annyira elmélyed a Tűz Lényegén való elmélkedésben, hogy szinte átlényegül a Lángok Elemi Síkjára, így szinte "kifakul" az elsődleges anyagi síkról... Tökéletesen mindeggyé válik számára, hogy mi is történik körülötte, értelmét veszítik a való élet apró-cseprő problémái, amint elveszik választott elemének tökéletességének gyönyöreiben... Vagy ilyesmi... A lényeg: ebből most maradjon ki szerintem...

...ééééééÉÉÉÉÉÉÉÉS (fanfárok zengjenek, dobok dübörögjenek, fehérruhás szűz lányok hallalizzanak) Fifi: Kezded már nagyon unni a bezártságot... A hajófenék szűk fogdája alíg ad lehetőséget, hogy megmozgasd elzsibbadt végtagjaidat, az alvásról nem is szólva... Hiába no, nem kellett volna összekülönbözni a vadállat kapitánnyal. Kilesel - immár sokadszorra - a kulcslyukon, és meglepődve konstatálod, hogy az őrödet nem látod sehol. Odakinn (mivel az egész szűk folyosót belátod), senki sincsen, egyetlen árva hajólámpa pislákol csupán. Úgy érzed, eljött a te időd! A rozsdás bilincseidtől már egy ideje megszabadultál, most már csak a zár van hátra... Milyen jó, hogy nem fedted fel teljes mágikus hatalmadat a gazfickók előtt! Egyszerű, vásári mutatványosnak, illúzionistának tartanak... No, majd most megtudják... Jól emlékszel, hogy ébenfekete botodat a harmadik raktárba zárták... Akkor hát, csendben, már csak a zár van hátra... Tied a terep!

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

"Köszonöm, de inkább itt maradnák , mert mintha kicsit kitisztult volna a fejem a friss levegőtől. De megkérdezhetném, hogy miért nincs itt senki a fedélzeten, hogy fogadja az atyát, s egyáltalán miért titokba jön, s mért nem szóltak előre a másik hajóról! Maga hölgyem látott valamiféle jelzést arról hajóról, mert nem hiszem, hogy felügyelet nélkül átjönnének, főleg ilyen sötét éjjel. S miért dugta zsebre a kezét uram, netán valami problémája lett vele, esetleg megsérült?"-kérdezősködik a katonatiszt. "Ez furcsa, hogy ilyen sötétben (Amiben még ő sem látott valami sokat, s meg is lett a következménye ) mindenféle világítás nélkül közlekedjenek 1 csónakban (vagy többben?, már sok az evezők hangja eggyhez), s senki nem jött a fedélzetre, legalább Wulf, ha már a többiek nem !?! Igen rossz érzésem támadt!"-gondolkozik egy kicsit, s rászól a matrózra kicsit erélyesen:
-"Hozzon legyen szives, egy lámpát, valami jó erős fényűt, és egy tükröt, de gyorsan egy-kettő! Netán maga, hölgyem nem ért valami fényességet árasztó varázslathoz, netán egy fénygömb megidézéséhez?"- s közben megpróbálja a csónakot megkeresni a vizen a távcsövével, de ilyen gyér fényben csak egy sötét foltot lát.

Dakknak eszébe jut, hogy Billy egész nap azt morogta maga elé, hogy nem tetszik neki ez a sárgaláz sztori, és hogy szerinte az egész átverés.
És milyen igaza lett.
Hol lehet most Billy - gondolta Dakk. Azt látta, hogy este a vacsoránál elég sokat ivott, annak örömére, hogy... na mindegy valaminek az örömére.

Billy borzasztó rosszul aludt. Valamiből túl sokadt evett, vagy ivott.
Arra ébredt, hogy saját gyomortartalma folyik végig az arcán, annyira aludt, hogy majdnem fel sem ébredt rá. A mozdulatai lassított felvételek voltak, ahogy megpróbált felkelni, majd a folyosón keresztül kibotorkálni a fedélzeti dézsáig, hogy letakarítsa magáról a saját hányadékát.
Talán azt a pálinkát kellett volna kihagyni a vacsorához adott bor után.
Surmó barátjával rendesen a pálinka fenekére néztek.
Csak azt nem értette, hogy miért hányt az este folyamán vagy negyedzserre, vagy elszokott a pálinkától, vagy a szakács rosszat főzött, de ha kiderül biztos szamárrá változtatja a szakácsot.

Bocsi hogy csak most írok, de otthon fekszem dögrováson, ezért kissé nehézkesebb figyelnem a dolgokat.

Aylward kétségbeesetten próbál szabadulni a mocsár szorításából. Hallja maga mögött Kalan veszett nyerítését. Megpróbál odafordulni, de a bűzös lé már teljesen beborítja, befolyik az orrába és a szemébe. Egy utolsó erőfeszítéssel megpróbál páncélos testével feltörni a felszínre...
...és előrelendülve lefejeli a felette lévő ágy alját. A fájdalom izzó tűként hatol az agyába és szinte azonnal felébreszti.
Valami meleget érez az arcán és a sötéthez alkalmazkodó szeme megpillantja a mellette álló alakot. Még mindig nem tud lélegezni, viszont érzi, hogy csurom vizes az inge és az arcát borító valami (kéz?) iszonyú égett bűzt áraszt.
"Megtámadtak!"- villan át rajta a felismerés.- "Hogy a csudába nem vettem észre, mikor bejött? Mindig éberen alszok."
Támadójának különös, tüskékkel borított alakja nyilvánvalóvá teszi számára, hogy valamiféle démoni szerzettel van dolga.
Nincs idő gondolkodásra; ösztönösen az övéhez kap és előrántja borotvaéles tőrét. Támadásba lendül...

No, magóg elvárs, oszt tessék iparkodni a kimosakodással, mer' a lovag gyors ám, mint az istennyila...

_________________
Maradok tisztelettel:

Kertics

***Good luck!***

Surmó nagyon jól aludt! Fejében még mindig az este képei derengtek, sok finom ital, csinos lányok! Bár ez utóbbit már lehet, hogy csak a sok ital miatt képzelte hozzá... A hajó lágy ringatózása mégjobban rátett, meg sem fordult fejében, még az agya legmélyének legapróbb zugában sem, hogy felébredjen...

Csak lereagálom Jou-t, a többiek még magyarázkodhatnak egymásnak...

Zoanel, a matróz, szemmel láthatóan összerezzen az erélyes hangtól.
- Azonnal, uram! Igenis, uram! Mi a gond, uram? - kérdezi, közben, mintha megijedne a haragvó őrmestertől, hátralép egyet. Ügyetlenségében szinte átesik a kötéllétra bakján, amin menet közben azt feltekerve tárolják. Jobb kezével kétségbeesetten kaszál egyet a levegőbe, talán valami támaszték után akar kapni, és mielőtt elesne, megkapaszkodik az őrmester jobb karjában.
- Köszönöm, uram! Jaj, olyan ügyetlen vagyok, uram! Elnézést, uram... - motyogja, tökéletesen alakítva a megijedt tengerészt.

Johnatan őrmestert csak a csatatéren edzett érzékei figyelmeztetik az utolsó pillanatban az átverésre: miközben a fickó a jobb karjába csimpaszkodik, egyre erősebben, a baljában, melyet a zsebéből húzott elő, egy rövid, görbe, zsigerontó kés villan...

Ylyona csak a szeme sarkából látja (mivel a tántorgó matrózra figyel), hogy a hajó túlfeléről egy másik alak közeledik feléjük, hangtalanul, de sebesen... Valami hosszú rúdféle van a kezei között...

Eközben az eléfedélzetről valami furcsa roppanás, nyikkanás hallatszik. Mint amikor egy óvatlan ember gerincét elroppantja egy két és fél méteres minotaurusz...

Surmó, neked a legjobb! Semmi starpa, és ha még sem a haverok nyernek, kényelmesen lebeghetsz át a túlvilágra...

Warlock: jobbulást!

_________________
Vigyázz, minotaurusszal vagyok, és nem félek használni!
Heroes3 map editor Codex v3.0

Cherbo kissé megrémült , hátralépett egy lépést és reflexszerüen gyujtotta volna a lángokat. Nehezen tudta visszafogni magát.

- Tedd el a fegyvered ember.(Az ember szót mintha enyhe gúnnyal ejtette volna ki). Nagy veszélyben vagytok de nem általam. Jól figyelj rám. Én is itt utaztam veletek. Eddig a raktárban bujkáltam, de ma este kihalgattam négy fajtársatok beszélgetését. Arrol baszéltek hogy altatot tettek az italatokba és álmotokban akarnak megölni titeket. Valami többiekröl is szó volt. Nyilván egy másik hajóra várnak.
Higy nekem. Miért ébresztettelek volna fel ha én is ellenség lennék. Ha bántani akartalak volna már halott lennél.