BHappy Derick-je és MGee Clod-ja is a vízszerző brigádban van! Erre most jöttem rá, miközben visszaolvasgattam Ewoliannak. Kár, hogy nem aktívak mostanában...
Tehát a történet Ewoliannak (nem kis időbe került összeszedni, de talán megérte)

:
Eltűnt a sas. Erre talán még emlékszel, hiszen beszéltél is róla. Ez volt az első említést érdemlő történet. Közben valami zöldes VALAMI érkezett a hajófenékbe, belemerült egy húsoshordóba, de még semmit sem tudunk róla. Felébredt a dzsinn, majd tesz valami érdekeset. (lásd lejjebb)
Petrus sebesülten megérkezik a hajóra, az atya ellátja. Nem sokkal ez után az atya az eltűnt sas helyéhez megy, és imákat kezd el mormolni... Ekkor történik a probléma. Gonoszság árad belőle, majd teljesen megmerevedik, mintha elszállt volna belőle a lélek. Petrus Billyt gyanúsítja egy rövid ideig azzal, hogy talán ő okozta azt, amitől ilyen állapotba került az atya, majd Dakk és Billy rövid, de hatásos beszéde után valamiért azonnal elhiszi, hogy nem ő volt. Theodorus a lordért szalad, majd jön a kérdés: "Miért az atya?" Közben a szellem és az atya közti szál elszakad
A kabinjába fektetik a papot, majd a szellem beférkőzik tudatába. Kíváncsi arra, ki és miért tette ezt az atyával. Majd a testbe költözve felkel. Ekkor egy mély férfihangot hall: "- Papom helyett te szolgálhatsz engem tovább. Bűneid megbocsátanak, célodat teljesítve elnyerheted örök nyugalmadat is. Idővel egykori hívem hatalmát is megkaphatod. A választás a tied. Dönts bölcsen, de ne feledd: nem véletlen, hogy mindez így, és éppen most történt. Ha válaszolni akarsz, merülj el régi-új éned tudata mélyén, és megleled a szükséges fogadalom imáját. Megleled, ne félj!"
Billy rájött, hogy nem az atya az, hanem valaki más van a testében. Közben mindenkit kiküld a szobából, Theodorus kíváncsi és az ágy alá rejtőzik.
A szellem, mikor Billy rájön, hogy nem a pappal beszél:
- Jól figyelj rám, hobbit. Kezdem el. A pap hangja helyett most az én mély túlvilági hangomon szólalok meg.- Azt kérded ki vagyok? Én vagyok, én vagyok az árnyékotok. Mint árnyék követelek titeket, mert régi otthonomat elpusztítottátok. Biztos emlékeztek a hajó szellemére?. Most a minótauruszra nézek és.. - meglett a hangszered, amit kölcsönvettem? Ezzel is emlékeztetem öt hogy ki vagyok
.- Láttatok már engem, mikor az atya elfogott. Ott akkor olyan dolog történt ami mindent megváltoztatót. Ti azt hittétek elűzött, de valójában a önszántamból a barátja lettem. - Jobbnak látom elhallgatni, hogy nem éppen önszántamból és nem is a barátja.
- Azóta én is itt utazok veletek. De most szörnyű dolog történt az atyával. Gyanúm szerint a mentálmágus csapott le ismét és a közös barátunk lelkét cafatokra tépve egy asztrálsikra száműzte. Én felderítő utón voltam, nem tehettem semmit. Mikor visszatértem, megszálltam ezt a testet, hogy megnyugtassalak benneteket. Talán megtudom menteni az atya lelkét de ehhez szükségem segítségre van szükségem.
- Amúgy ez előbb igazat mondtam, tényleg tudom, merre kell mennünk.
- Tedd le fegyvered, mondtam már hogy nem én vagyok az ellenség. Meg aztán ne feledd hogy ez az atya teste. Ha megölöd akkor már senki sem tudja visszahozni az életbe.
-Nincs sok időm hobbit úrfi. Hamarosan el kell hagynom ezt a testet. Válaszolj hát hogy hajlandó leszel e varázserőddel segíteni, vagy viseled inkább a bűntudat terhét?
Billy:
Mond szellem, mit tegyek, és miért segítsek, és miért kell megtennem.
Csak röviden, ha sűrget az idő.
Szellem:
- Mint már mondtam a pap lelke az asztrálsikon lebeg. Két dologra van szükségem. Az egyik, hogy a varázseröd felhasználásával átküldjem magam az asztrálsikra. Ehez viszon teljesen az irányitásom alá kell vonni az elmédet egy időre. A másik hogy. Az asztrálsikról semmiképp sincs visszatérés kivéve ha......ha valaki olyan idéz meg akivel a legfelsőbb kapocs köt össze. Gondolom tudod hogy mit jelent egy szellem nevének ismerete?
Ez a kapocs kötött az atyához is. És ez fog hozzád is, és csak ugy térhetek vissza ha te, mint a fogvatartóm megidézel. Remélhetőleg akkor már a pap lelkével együtt.
Csak most esik le mit is beszélek. Önként hajtanám igába a fejem. Hát teljesen megörültem. Egyátalán nem számoltam a vele járokkal. Csak remélni udom hogy ha ez a kötés létrejön akkor a hobbit majd önként szabadá tesz ismét. ÁÁÁÁÁÁ. Nem lehetnek kétségeim, muszáj az atya után mennem.
- Nem kevés dologra válalkozol hobbit, de az atya minden reménye bennünk van.
Egyre idegesitöbbek ezek a fények körülöttem, remélem még hagynak időt amig a hobbit meghozza döntését.
Billy:
- Jól van hát! Meg kell bíznunk egymásban! Tegyük meg, mit megkövetel a sors!
De hát mit tehet itt egy íly apró lény mint, egy félszerzet!-idézte apja kedvenc mondását Billy.
Közben Petrus és a lord között kialakul némi ellenszenv...
Az utolsó esemény az, hogy Petrus észreveszi Lillit-et, ahogy közeledik a hajóhoz.
Azért elmesélem a szigeten történteket is, nehogy lemaradj valamiről, meg aztán a fent írtak is némileg magyarázatra szorulnak:
Miután elhagyták a hajót, mentek, mendegéltek, néha megpihentek, tagokat cseréltek a szállíók és újra továbbmentek.
A hegyre fel elkapta őket egy behemót, aki Petrust nagyon megsebezte. Visszavitték a vitézt a hajóra, a többiek pedig (a dzsinn közreműködésével, bár ők ezt nem tudják) legyőzték a fenevadat. Közben akik Petrust kísérték, szintén visszatértek a szigetre és újra csatlakoztak a brigádhoz. Utána ismét mentek, mendegéltek, a hegy túloldalán jégbe fagyott törpékre bukkantak. Forróvérű és kezű magógunk segítségével felolvasztották őket, és mivel akkoriban még nem ismerték a hibernációt, eléggé meglepődtek, mikor életben találták a törpéket. Ki így, ki úgy fogadta őket, majd a csoporthoz csapódtak és meg nem álltak addig, míg egy törpe városhoz nem értek. Ekkor az újonnan csatlakozott törpék kimenőt kaptak és visszatérhettek régi otthonukba, ahol hatalmas ünnepléssel fogadták a visszatérő legendákat. Olyan sokáig voltak ugyanis lefagyasztva, hogy még unokáik se láthatták őket újra... Az ünnep nem tartott túl sokáig, ezalatt a többiek megbeszélték dolgaikat és törpe támadásra számítottak, mikor meglátták a sok-sok törpét közeledni.
Lillit-et el is küldték vissza a hajóra, hogy tájékoztassa őket a lehetséges veszélyről.
Végül kiderült, hogy csak a legendák búcsúztatása miatt jöttek ki ennyien a város kapujába. Mivel már senkit sem ismertek, no és azért is, mert megmentőiknek megígérték a segítséget, visszatért a 7 törpe a brigádhoz ajándékokkal (egy hordó ivóvízzel és ennivalókkal), most pedig épp indulni szeretne vissza a brigád a hajóra. Előtte azonban még dönteniük kell, hogy esetleg valaki körül szeretne-e nézni a városban vagy sem.