Pár Ákos és Bonanza Banzai dal szövege... 
Ákos
Ákos : Az utolsó levél
Ez az utolsó levél; álmok között
Szülték bennem a csillagok.
A remény belőlem elköltözött,
Nem is jöhetnek jobb napok.
Ez egy utolsó levél, egy meg nem írt,
Egy befelé kiáltó pillanat.
Nem szántja toll a jó papírt,
Szememben lángok vallanak.
Szép vagy, és nem csak fénytelen,
Sugártalan büszkeség,
De másnak jele van testeden,
Megijednél, ha értenéd.
Várj!
Tudod, hogy hiába menekülsz,
Hiszen akármerre is mennél,
Mindig utolér az utolsó levél.
Várj!
Tudod, hogy hiába menekülsz,
Hiszen akármerre is mennél,
Mindig utolér az utolsó levél.
Ez egy utolsó levél és vége van.
Éreztem valamit, azt hiszem,
Szégyellni kéne most magam,
Árnyékot vetsz a szívemen.
Várj!
Tudod, hogy hiába menekülsz,
Hiszen akármerre is mennél,
Mindig utolér az utolsó levél.
Várj!
Tudod, hogy hiába menekülsz,
Hiszen akármerre is mennél,
Mindig utolér az utolsó levél.
Várj!
Tudod, hogy hiába menekülsz,
Hiszen akármerre is mennél,
Mindig utolér az utolsó levél.
Várj!
Tudod, hogy hiába menekülsz,
Hiszen akármerre is mennél,
Mindig utolér az utolsó levél.
Ákos : Dúdolni halkan
Jéghideg ágyban ébredek, tudod,
Fény mossa az éjszaka ráncait,
Tudom és érzem, hogy merre jársz,
Hiába hiszed, hogy nem vagy itt.
Most sokáig nem látlak, tudod,
Pedig nem vehetem le rólad a szemem,
Lepedőm markolja sóhajod:
Csak Te mondod így ki a nevem.
Az illatodban ülve várok egész nap,
Hogy szádban hozd el éltető vizemet,
Itt vagy velem, ahogy írom ezt a sort,
Ahogy szemedhez ér, én ott vagyok Veled!
(Én ott vagyok Veled!)
Többet nem tudok,
Csak Neked dúdolni halkan,
Néznek a csillagok,
Bennem most is béke van!
Álom-szakadék mélye vár,
Onnan is visszahív egy szó,
Dalt szül a súlyos félhomály,
Érzem, hogy sírni volna most jó.
Reszket a föld, ha hozzám ér,
Egy-egy békés gondolat,
Amit nekem küldesz el,
Amiben magad is benne vagy…
(Benne vagy...)
Többet nem tudok,
Csak Neked dúdolni halkan,
Néznek a csillagok,
Bennem most is béke van!
Többet nem tudok,
Csak Neked dúdolni halkan,
Néznek a csillagok,
Bennem most is béke van!
Többet nem tudok...
Néznek a csillagok...
Többet nem tudok...
Csak Neked dúdolni halkan!
Ákos : Esőkirály
Ha nincsen semmi szép abban, amit vársz,
Ha annak sem örülsz, hogy hazatalálsz,
Ha az éjnek ércfalát fényszóró fúrja át,
És dobol a négy kerék, mind azt súgja: menni még,
Ha túl sok szennyet látsz, és megtisztulni vágysz,
Elmossa bánatod az Esőkirály.
Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdöm, Esőkirály.
Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdetsz Esőkirály.
Ha nincsen semmi szép abban, amit vársz,
Ha annak sem örülsz, hogy hazatalálsz,
Ha az éjnek ércfalát fényszóró fúrja át,
És dobol a négy kerék, mind azt súgja: menni még.
Ha túl sok szennyet látsz, és megtisztulni vágysz,
Elmossa bánatod az Esőkirály.
Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdetsz, Esőkirály.
Ó, Esőkirály!!!
Ákos : Hello
Hello, hello, újra itt vagyok,
Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok.
Tudom, tudom, nem láttál rég,
Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég.
Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
S azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.
Hello, hello, nem tűntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.
De kinyílt lassan a szem,
Most is rád ragyog,
Könny reszket benne,
Mert látom, hogy vak vagyok.
Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
S azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.
Hiszen minden bűnöm megbocsátható...
Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...
Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.
Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...
Ákos : Gyilkos ezüstgolyó
Látod, mindenki fél,
Hogy ha nem siet
Hát elszalasztja
Az esélyét
A nagyobbra, többre, jobbra,
És mindenki árt,
Készakarva,
Jobbra-balra,
Csapkod és oszt,
Aki kapja, marja.
Az emberek, nézd
Rohannak most is
Körbe-körbe,
Végül mindig
Egymást csalják tőrbe
De egyszer a győztes is veszt,
Ül a sorsa romjain
Összetörve
Néz a ködbe,
Mint egy görbe tükörbe
Ha az indulat
Néha elragad
Hát ne feledd,
Hogy gyenge vagy...
Az Idő a legjobb
Mesterlövész
(Nem a józan ész)
Fegyverében régóta kész
(Régóta kész)
A szíved felé szárnyaló
Gyilkos ezüstgolyó.
Hát jobb lesz, ha élsz,
És nem beszélsz folyton
Össze-vissza,
A hazugságnak nincsen
Se vége, se hossza,
Ha bűnös is vagy,
Akard, és lehetsz még
Újra tiszta,
A hitedet más
Úgysem adja vissza.
Ha a pillanatnak
Terhe nagy
Hát köszönd meg,
Hogy élni hagy...
Az Idő a legjobb
Mesterlövész
(Nem a józan ész)
Fegyverében régóta kész
(Régóta kész)
A szíved felé szárnyaló
Gyilkos ezüstgolyó.
Ákos : Ikon
Tiszta fény
Ébressz fel,
És adj nekem új erőt
Még egyszer.
Az arcod egy ikon,
A hangod egy dal,
A tested titkos talizmán,
És én viszlek magammal.
Ikon
Felragyog újra a napom,
Ikon,
Hinnék benned vakon,
Ikon,
Kegyetlen-szép vagy,
Ikon,
Ikon.
Örök hajnal vagy,
Más nem érdekel,
Csak olyan jelent hozol,
Amilyet a világ megérdemel.
Itt bűn és erény
Csak képregény,
Tegyél rendet bennem
Te mindig új remény!
Ikon
Felragyog újra a napom,
Ikon,
Hinnék benned vakon,
Ikon,
Kegyetlen-szép vagy,
Ikon,
Ikon.
Te kőkemény
Ősi költemény!
Segíts megmaradnom,
Te igazi, tiszta fény!
Ikon
Felragyog újra a napom,
Ikon,
Hinnék benned vakon,
Ikon,
Kegyetlen-szép vagy,
Ikon,
Ikon.
Ákos : Ilyenek voltunk
Előtted nem titok,
Hogy nem voltunk angyalok.
És úgy mintha nem fájna semmi kín,
Táncoltunk az öröm romjain.
És néha éber reggeleken
Tudtuk, hogy vár ránk a szerelem.
Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.
Nem féltünk semmitől,
Bár száz tervünk összedőlt.
Mi mégis észrevétlenül
Tűrtük, hogy arcunkra ránc kerül,
De néha éber alkonyokon
Tudtuk, hogy vár ránk a nyugalom.
Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.
Ilyenek voltunk, emlékezz ránk,
Ilyenek voltunk, emlékezz, emlékezz ránk!
Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.
Ákos : Indiántánc
Tűzből jöttem erre a Földre,
Lángok formálták testemet.
És a tűz ölel majd magához örökre,
De addig mindvégig itt leszek.
Krétajeleket rajzolok a kőre,
Kiadnám minden bánatom,
De jeleimet az eső mossa el,
Jutalmam hiába várhatom.
Ez egy indiántánc és én elhiszem,
Hogy benned is ég az a láng.
Legyen közös a bánat, közös a bűn,
És közös a feloldozás!
Felemás tavaszt szült ez a tél,
A szerelem nélküli hónapok.
Visszavágynak a mennybe most
A földre pottyant angyalok.
Keserű szavak íze a számban,
Csak a jövő édes, ami nem jön el.
Én maradok az, aki mindig is voltam,
Egy indián, aki énekel.
Mert ez egy indiántánc és én elhiszem,
Hogy benned is ég az a láng.
Legyen közös a bánat, közös a bűn,
És közös a feloldozás!
Én tűz vagyok, akkor is, ha nem hiszed,
Hát égj velem, vagy ég veled,
Reszketve öleld az életed!
Mert ez egy indiántánc és én elhiszem,
Hogy benned is ég az a láng.
Legyen közös a bánat, közös a bűn,
És közös a feloldozás!
Ákos : Induljon a banzáj! (live)
Egy tenyérnyi hely sincsen szabadon,
XX. századi jelek a falakon,
A fiúk a lányok most összejöttek,
Hanyagok és jól öltözöttek.
Hát induljon a banzáj, essen szét a ház.
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz!
Induljon a banzáj, essen szét a ház,
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz!
Induljon a banzáj! Induljon a banzáj!
Nyugati a zene de keletre tart,
És nem állja útját sem tenger, sem part.
Persze nem biztos, hogy jót tesz neked,
Ha kiszolgálják az ízlésedet.
Hát induljon a banzáj, essen szét a ház,
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz.
Induljon a banzáj, essen szét a ház,
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz.
Egyszerre dzsungel, egyszerre sivagag,
A múltad beszédes, a jövőd hallgatag.
Egyszerre sivatag, egyszerre dzsungel,
Jövőd még nincsen, a múltad már nem kell.
Induljon a banzáj, essen szét a ház,
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz!
Ákos : Keresd meg a lányt
Emlékszel még ugye a kamasz éveinkre,
Ahogy együtt volt az a néhány jó barát?
De nosztalgikus a nóta,
Mert szétszéledt azóta
Az a szépreményű jó kis társaság.
És emlékszel, ugye, a lányra,
Aki oly sokáig várta,
Hogy beleszeressen végre valaki?
S hogy a valaki Te lettél,
Arról nem is igen tehettél,
De azért nem kellett neked kétszer mondani.
Elmentek a régi barátok,
És nem jönnek soha vissza már.
De keresd meg a lányt,
Tudom, hogy megtalálod.
Kicsit haragszik ugyan rád,
De azért visszavár.
Értsd meg, kérlek,
Szeret valóban Téged,
Pedig furcsa vagy néha igazán.
Színjátékot ne tervezz,
Nem kell semmilyen jelmez,
Csak menj már, mert vár rád,
Az a lány!
Elmentek a régi barátok,
És nem jönnek soha vissza már.
De keresd meg a lányt,
Tudom, hogy megtalálod.
Kicsit haragszik ugyan rád,
De azért visszavár.
Értsd meg, kérlek,
Szeret valóban Téged,
Pedig furcsa vagy néha igazán.
Színjátékot ne tervezz,
Nem kell semmilyen jelmez,
Csak menj már, mert vár rád,
Az a lány!
Ákos : Keresem az utam
Látod, nincs mit mondanom,
A napot, az órát sem tudom,
Csak várom, hogy üzend, hogy vársz.
Most nem ontom bátran, okosan a szót,
A falon át hallom csak a rádiót
Ha erre jársz, engem itt találsz.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
És az a rádió úgy zokog,
Mintha szerelmet vallana
Most nekem szól a legbutább dala.
Mert ugyanúgy hívlak most is,
Szánalmas hogy mindent elhiszek,
Hogy mennyire örülnék Neked.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Tudod, hogy vár még rám,
A Holdnak tán a túloldalán,
Ő az, aki beszél bennem
Érthetetlen angyalnyelven.
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ákos : Mégis jó
Néha úgy múlik napra nap,
Hogy a dalok alszanak,
És hiába sírsz, hiába vársz,
Az ünnep elmarad,
Csak a magány hangja szól
A homlokod alól,
Mégis jó.
Én szeretem azt a dalt,
Amit magadról énekelsz.
Örülnél, ha tudnád,
Hogy engem nagyon érdekelsz.
Persze titkolom,
Persze titkolod,
Mégis jó.
Isten, szólj rám, ha vagy,
És ha nem vagy, szóljon, ami nincsen.
Olyan csillagos az égbolt,
Olyan végtelen a Minden.
Néha bánat járja át
Az öröm pillanatát,
Mégis jó.
Nincs több póz,
Nincs több okoskodás.
Igent mond a test,
És magasra szökik a láz.
Táncba hív egy dal,
A tüzed lángja mar,
Mégis jó.
Isten, szólj rám, ha vagy,
És ha nem vagy, szóljon, ami nincsen.
Olyan csillagos az égbolt,
Olyan végtelen a Minden.
Néha bánat járja át
Az öröm pillanatát,
Mégis jó.
Nincs több póz,
Nincs több okoskodás.
Igent mond a test,
És magasra szökik a láz.
Táncba hív egy dal,
A tüzed lángja mar,
Mégis jó.
Isten, szólj rám, ha vagy,
És ha nem vagy, szóljon, ami nincsen.
Olyan csillagos az égbolt,
Olyan végtelen a Minden.
Néha bánat járja át
Az öröm pillanatát,
Mégis jó.
Én szeretem azt a dalt,
Amit magadról énekelsz.
Örülnél, ha tudnád,
Hogy engem nagyon érdekelsz.
Persze titkolom,
Persze titkolod,
Mégis jó.
Ákos : Minden, ami szép volt
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tûz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tûz.
A vágytól részegen ébredõ erõ,
Tavaszi indulat, mélyrõl tör elõ
Belõlem,
Nõi kéz nyoma a testemen remeg,
A nyár forró szavát veled együtt értem meg.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tûz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tûz.
Támadni kezd a szél,
Nincs több hír, nincs levél.
Alacsony alkonyat hûti le
Magas lázamat.
A Nap még felragyog,
De fagyot hoznak a hajnalok.
De félni nem szabad, amíg csak élsz...
A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból...
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tûz
.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tûz.
Ákos : Mindenki táncol
Valaki jött, aki biztosan tudta
És bizalmasan a fülekbe súgta,
Hogy megváltozott minden,
Nincsen többé Isten,
És lehet gyorsabban élni,
Nem kell az ördögtől se félni!
A város így mulat,
Jó a hangulat,
Senki sem áldozat,
Mindenki táncol!
Járják szűntelen,
Hatalmas bálterem,
Mindenki bűntelen,
Mindenki táncol!
Mielőtt végképp' elnémult volna,
A hírnök még azt is bevallotta,
Hogy lehetünk újra gépek,
Sugaras erőtől szépek,
Hiszen minden gátlást levetkezik
Aki a jövendővel szeretkezik!
A város így mulat,
Jó a hangulat,
Senki sem áldozat,
Mindenki táncol!
Járják szűntelen,
Hatalmas bálterem,
Mindenki bűntelen,
Mindenki táncol!
Sorsod vagy démonod,
Táncolj és megtudod,
Mindenki feldobott,
Mindenki táncol!
Járják szűntelen,
Hatalmas bálterem,
Mindenki bűntelen,
Mindenki táncol!
Ákos : Tanulékony szörnyeteg
A végtelennek hitt tér egyre rövidül,
Fogyatkozik bennem az idő,
Enyém a tudat, hogy nem leszek mindig, de
Érezni, megélni nincsen erő.
Hiába is szólnék, semmit nem jelent a szó,
Minden, amit mondok, úgyis vitatható,
Abban bízom egyedül, hogy a jelen múlttá nemesül
És a sodró Idő-vízben minden bűnöm elmerül.
A testem a váram,
Túl szép is lenne,
Ha azt érezném egyszer,
Hogy boldog vagyok benne.
Tanulékony szörnyeteg,
Eladom a testemet,
Nem akarom már, hogy így legyen,
Akinek kell, vegye meg!
Gitárommal a kezemben egy szakadékba nézek,
Kapaszkodom a húrokba, mert lezuhanni félek,
Hisz´ hív a mélység, egyre jobban, ha magam lennék, elbuknék,
De míg a hat húr kitart, addig én is bírom még...
A végtelennek hitt tér egyre rövidül,
Fogyatkozik bennem az idő,
Enyém a tudat, hogy nem leszek mindig, de
Érezni, megélni nincsen erő.
A testem egy állat
Itt lakom benne,
Mi lenne, ha egyszer
- csak egyszer -
Végképp tökremenne?
Tanulékony szörnyeteg,
Eladom a testemet,
Nem akarom már, hogy így legyen,
Akinek kell, vegye meg!
Gitárommal a kezemben egy szakadékba nézek,
Kapaszkodom a húrokba, mert lezuhanni félek,
Hisz´ hív a mélység, egyre jobban, ha magam lennék, elbuknék,
De míg a hat húr kitart, addig én is bírom még...
Ákos : Végre
Végre
Most hogy végre látlak,
Van kire gondolnom,
Végre
És ha meg nem is kívánlak,
Azért lesz kiről álmodnom,
Eszembe jutsz
És elénekellek,
Szóvá teszlek,
Újjáteremtelek,
Csak engedd meg.
Végre
Meríts erőt a szóból,
Ami hozzád beszél,
Végre
A szemed tüzének hódol
A vers, ami miattad él,
Így lettél múzsa,
Így köt majd gúzsba
Egyetlen dallam,
Hogy végre szabad legyél,
Hogy többé ne félj,
Hogy többé ne félj.
Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.
Végre
Egy kérdésre vár csak a válasz,
A titkod hadd legyek én
Végre
Ha a boldogtalanság fáraszt,
Talán jóvátehetném
Bizonytalan
És egyszerű szándék,
Maga a játék
Az igazi ajándék
Csak ne dobd el még
Csak ne dobd el még.
Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.
Ákos : Ölelj meg újra
Ha karomba zárlak
Téged
A szabadság ölel,
A világ csak rángat
Engem
A karod ringat el.
Ha mézedbe olvadok,
Nem tudom, hol vagyok,
Minden dolgom várhat,
Lehet a neved
Öröm vagy bánat,
Én otthon vagyok nálad.
Ölelj meg újra
Ölelj meg ugyanúgy
Még egyszer
Csak az a múltad,
Amire velem együtt
Emlékszel (Emlékszel)
Ha fáradtan ébredsz,
Nekem
Ugyanannyira tetszel
Nem a szépség szobra vagy,
Hanem
Egy igazi ember.
Éjek és nappalok,
Ördögök, angyalok,
Minden elmúlik egyszer
Rövid az élet
Ha gyorsítva éled,
Hát hosszabbítsd meg egy perccel.
Ölelj meg újra
Ölelj meg ugyanúgy
Még egyszer
Csak az a múltad,
Amire velem együtt
Emlékszel. (Emlékszel)
Ákos : Örvény
Tovább nem tudok várni,
Most már megteszi bármi,
Az lesz a veszted,
Hogy örvénylik a tested.
Az alkalom itt van,
Hát hódolj be halkan!
Százezer éve
Mindig ez a vége.
Mindegy a színhely,
Nem kell, hogy színlelj,
Szeress vagy vess meg,
Én birtokba veszlek!
Olvadni kezd most a Hold,
Az arcod a párnán
Csak egy furcsa-furcsa folt.
Ócska kis közhely,
Gyönyörű törvény,
Hogy a szerelem örvény.
Tovább nem tudok várni,
Most már megteszi bármi,
Az lesz a veszted,
Hogy örvénylik a tested.
Látod, nálam a fegyver,
De reszketned nem kell,
Mert ez csak gyönyört fakaszt,
Hát húzd meg a ravaszt,
Ugye érzed a tavaszt?!?
Olvadni kezd most a Hold,
Az arcod a párnán
Csak egy furcsa-furcsa folt.
Ócska kis közhely,
Gyönyörű törvény,
Hogy a szerelem örvény.
Ákos : Ismerj fel
Hideg a reggel,
Százezer ember
Lehajtott fejjel
Most is hosszú útra kel.
Hiába érzem,
Hogy ma köztük vagy éppen,
Az arcokat nézem,
Hogy különbözni melyik mer,
Ismerj fel.
A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!
A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!
Tüzes a nappal,
Tétova angyal,
Megolvadt szárnyad,
Többé nem repíthet el.
A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!
A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!
Ismerj fel!
Ákos : Valami véget ér
Forró betonon hasalok,
távoli hang csak a gyász,
lassan lüktet egy ér,
fellobog halkan a láz.
Sima tenyér a hátamhoz ér.
Ó csak játszik a szél.
Tudom, már messze vagy rég..
Bennem minden halk szavad él.
Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami fáj.
Ahogy fölém dől az ég...
álmodni nem hagy a vágy.
Ha becsukom fáradt szemem
tekinteted az arcomba vág.
Szemed tűzénél megvakulok,
de lassan újra feljön a nap..
Nélküled semmi vagyok.
Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami fáj.
Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami véget ért,
valami véget ért… valami fáj.
Ákos : Öngyilkos álom
Az egyik azt mondja,
Túl sok a színed,
Túl nagy a híred,
A másik így szól:
Egy kis bíbor kéne még rád,
Ennek túl hangos,
Annak meg halk vagy
És elhagy,
Az egyik mérget adna,
A másik meg újabb álruhát.
Öngyilkos álmod
Mások
Álmodják Neked
Jó volna látni a holnapot,
De ma nem akarsz élni,
Öngyilkos álmod
Mások
Álmodják Neked
Jó volna látni a holnapot,
De Te nem akarsz élni.
Térdelsz, vagy érvelsz
Mind ölel és pofoz,
Mind okos és gonosz,
Szebb már ma nem lesz
A tágas ketrec,
Elfajult a hecc.
És egyszerre kilépsz
A remegő fénybe
És elönt a béke
A szívnek nincs más menedéke,
Itt egyetlen percre
Szabad lehetsz.
Öngyilkos álmod
Mások
Álmodják Neked
Jó volna látni a holnapot,
De ma nem akarsz élni,
Öngyilkos álmod
Mások
Álmodják Neked
Jó volna látni a holnapot,
De Te nem akarsz élni.
Ákos : Szívsebész
Keserű vagy,
Mint aki nem remél,
Mint aki semmitől sem fél,
Te korszerű vagy
És boldogtalan,
A szíved üres
És haszontalan.
Tőled minden szó elköszön
És az örömre bánat jön,
Add a szíved,
Én megköszönöm!
Álmodd, hogy nincs már szerelem,
S Te leszel az én emberem,
Reméld, hogy segít a józan ész,
A szívedért eljön majd a Szívsebész.
Éjszaka élsz, álmatlanul,
Mint aki semmiből sem tanul,
A világ is olyan szívtelen,
Hát segítek én,
Csak szólj nekem.
Ha szeretni sincs időd,
Éles pengém lesz a szeretőd,
Add a szíved,
És megköszönöd!
Álmodd, hogy nincs már szerelem,
S Te leszel az én emberem,
Reméld, hogy segít a józan ész,
A szívedért eljön majd a Szívsebész.
Ha a szívedet megkapom,
A billentyűin eljátszom a dallamom,
Úgy, ahogy én akarom,
Csakis úgy, ahogy én akarom!
Álmodd, hogy nincs már szerelem,
S Te leszel az én emberem,
Reméld, hogy segít a józan ész,
A szívedért eljön majd a Szívsebész.
Álmodd, hogy nincs már szerelem,
S Te leszel az én emberem,
Reméld, hogy segít egy jó zenész
A dalodért eljön majd a Szívsebész.
Ákos : Test
A lelkedben hiszel,
De a testedben élsz,
A lelkedhez menekülsz,
Ha a testedtől félsz.
(Test)
Megrémülsz tőle,
Ha sajog vagy kér,
De nem adnád oda semmiért
Az érzést,
Mikor a test,
A test,
Mikor a test a testhez ér.
A test a testhez ér,
Ó, sajog és kér,
A test a testhez ér.
Benned is minden éjjel
Háború dúl,
Fájdalmad kimondhatatlan,
Lelkeden a tested az úr.
(Test)
Megrémülsz tőle,
Mikor a tested megkísért,
De nem adnád oda semmiért
Az érzést,
Mikor a test a testhez ér.
A test a testhez ér,
Tested megkísért,
A test a testhez ér.
Akárhová nézel,
Halálos béke van,
Gyilkol a csönd
Minden pillanatban.
(Test)
Megrémülsz tőle,
Talán túl vörös a vér?
Pedig nem adnád oda semmiért
Az érzést,
Mikor a test a testhez ér.
A test a testhez ér
Túl vörös a vér,
A test a testhez ér.
Sajog és kér,
A test a testhez ér,
Tested megkísért,
A test a testhez ér,
Sajog és kér,
A test a testhez ér,
Sajog és kér.
Ákos : Élj a mában
Tudod, ilyen az újmódi rendszer,
Ebben a korban hős a gengszter,
És az éjjel is nappal,
Az élet nagy torta habbal,
De az íze savanyú,
A sorsod üres és iszonyú.
Itt zenék szólnak és fegyverek,
Itt mindenki mindig más lehet,
A fiúk is lányok, az áldás is átok,
De nem tűnik fel senkinek,
És aki elvágja a torkodat,
Az lesz a hírekben az áldozat.
Már nem az, ami volt,
Én elhagyom e kort,
Várnak egy szebb világban
Már nem az, ami volt,
Most elhagyom e kort,
De Te csak élj a mában.
A tévét nézed, de ő is néz Téged,
Ha az adás végetér, aznap Neked is véged,
Nem élsz kétszer,
De meghalsz újra meg újra
Fogyasztói sorsodat
Egy reklámember írja
Nekem jöhet a bor, nem kell a por,
Se a láb, amely eltipor,
Se a hálás utókor,
Műemlék, márványszobor
De látni szeretném, hogy hogyan kapsz észbe,
Amikor késő lesz a megrendülésre.
Már nem az, ami volt,
Én elhagyom e kort,
Várnak egy szebb világban
Már nem az, ami volt,
Most elhagyom e kort,
De Te csak élj a mában.
Ákos : Csak Te vagy
Csalódtam bennük és mindenben,
Csalódtam bennük csak benned nem,
Új lángok égnek a szívemben.
Sokat tanultam tőled,
Tanultam hinni és várni,
Erőt merítek belőled,
Ezt nem is érheti bárki.
Titok vagy, nekem megfejthetetlen,
Taníts a szavakra, emelj fel engem!
Tiéd vagyok, őriz a lelkem.
Amit nekem adtál, azt én elfogadtam,
És hittem benned, pedig nem is tudtam,
Hogy hitem örökre megmarad,
Semmim sincs, csak Te vagy,
Csak Te vagy.
Utadat álmok szegélyezik,
Benned a békesség uralkodik,
Hívnálak én is, maradj ma itt.
Táncoló árnyék szobám falán
Oltalmazz engem, vigyáz ma rám,
Velem vagy mindig, ha szóra nyílik a szám.
Amit nekem adtál, azt én elfogadtam,
És hittem benned, pedig nem is tudtam,
Hogy hitem örökre megmarad,
Semmim sincs, csak Te vagy,
Csak Te vagy.
Ákos : Az utolsó hangos dal
Itt mindenki vendég
És a házigazda fizet
Te idd csak a borát
És prédikáld a vizet
De tanuld meg szépen
Hogy gyűlölni tilos
Akkor is ha van,
Aki minden szennyből kimos
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Az idő lejár
A világ megáll
Hogy hited mit ér
Arról bírád ítél
Ha bűnöktől roskadó
Ágyadba fekszel
Ha gyúlékony tervekkel
Ébredsz fel reggel
Magadtól minden forró
Gondolatot űzz el
És ha jót akarsz magadnak
Hát ne játssz a tűzzel
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Ha minden pecsét felszakad
Elsötétül majd a Nap
De lesz aki semmitől sem fél
Lesz aki örvend ünnepel
Hogy a Megszabadító így jön el
És a remény újra él
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Ákos : A világ legvégén
Készséges vagy,
És szép,
De ha kell, hát megcsúnyulsz,
Idegenként is
Az otthonom vagy,
Ahogy mohón hozzám nyúlsz.
Lehetnék hálás ezért,
Vagy sírhatnék,
Hogy néha máshoz is jó vagy,
De ha az öledbe bújok,
Nem érdekel,
Az sem, hogy lesz-e holnap.
És ha holnap lesz is,
Leszel-e benne Te,
Vagy leszek-e én,
Nem fáj a kérdés,
Hogy van-e igazság
A világ legvégén.
Szépséges vagy,
És kész,
A vágyad nem alszik soha,
Anyanyelved
A testbeszéd,
Te vagy az éjjel menyasszonya
Lehetnél másé talán,
Vagy mindenkié,
Az enyém biztosan nem vagy,
De ha az öledbe bújok,
Nem érdekel,
Az sem, hogy volt-e tegnap.
És ha tegnap volt is,
Voltál-e benne Te,
Vagy voltam-e én,
Nem fáj a kérdés,
Hogy van-e igazság
A világ legvégén.
Ha egyetlen óra lenne az élet,
Az utolsó percét
Benned tölteném...
Bonanza Banzai
Bonanza Banzai : 101-es szoba
Hangokat hallok
Megfagy a vérem
A hangszóró így szól:
"Figyelünk régen!
Elbánunk veled, ürügy se kell
Az 1-0-1-be zárunk majd el"
Én bevallok mindent
Csak ne vigyetek oda
A legrémesebb álom
A 101-es szoba
Refr.: Azt mondtad, találkozunk még
Ott, ahol nincsen sötétség
Zúg a fény, nincs sötét soha
Vár ránk a 101-es szoba
Nézd milyen gyilkos,
Nézd milyen szép
Dolgozik, csillog
A politikus gép
A hatalom célja
A hatalom maga
Mindenkinek mást rejt
A 101-es szoba
Hiba vagy a mintán
Egy selejtes darab
Hát hiába kértük
Hogy javítsd meg magad
Refr.: Azt mondtad, találkozunk még
Ott, ahol nincsen sötétség
Zúg a fény, nincs sötét soha
Vár ránk a 101-es szoba
Refr2.: Azt mondtad, találkozunk még
Ott, ahol nincsen sötétség
Ĺlmom az állam tulajdona
Vár rám a 101-es szoba
Önmagában a fájdalom
Nem mindig elég
A hatalom papjai kilúgoznak,
És új tudatot öntenek beléd
Pribékek, gyerünk
Vigyetek oda
Ha nem megyek,
Hát értem jön
A 101-es szoba
Bonanza Banzai : 1984
Az álmaimat gépek rázzák
Hogy ne tudjak aludni
Hogy folyton fáradt legyek
És ne érdekeljen semmi, de semmi
A szépségedet elcsúfítják
Hogy ne tudjál kitűnni
Így veszélytelen leszel rájuk
Akár az összes többi
Refr.: Várom, hogy egy angyal érkezzen
És fizzesek a bűnért, ha vétkeztem
És ha el kell mennem innen, meglehet
Hogy te temeted el a testemet
Nagy Testvéred figyel téged
A hangja rádszól a falakból
Mindenütt ott van, érzed
Mégsem látható sehol
Refr.: Várom, hogy egy angyal érkezzen
És fizzesek a bűnért, ha vétkeztem
És ha el kell mennem innen, meglehet
Hogy te temeted el a testemet
Refr2.: Várjuk, hogy egy angyal érkezzen
És én fizzetek a bűnért, mert vétkeztem
És ha el kell mennem innen, hát elmegyek
De kérlek temesd el a testemet
Bonanza Banzai : A jel
Hogyha túl sok a baj
És ha ôrjít a zaj
És ha nem maradt semmid
Akkor engem akarj
Aki hozzád hajol
Aki csak hozzád szól
(NEKED) hinned kell bennem
Hát jegyezd meg jól
Hogyha mindentôl félsz
Hogyha egyedül élsz
Engem nem is kell hívnod
Mert mindig elérsz
Hogyha túl sok a baj
És ha ôrjít a zaj
És ha nem maradt semmid
Akkor engem akarj
Nekem te vagy a testem
Beléd magamat rejtem
És nem tehetsz semmit
Te is itt élsz már bennem
És ha nem hiszed el
És ha nem érdekel
És ha megváltást nem vársz
Akkor idézz majd fel
Refr.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Én vagyok a jel
Amit érteni kell mindenkinek
Hidd el, számíthatsz rám
Refr2.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Én benned élek
Hát fedezz fel
Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Hogyha túl sok a baj
És ha ôrjít a zaj
És ha nem maradt semmid
Akkor engem akarj
Hogyha könny nélkül sírsz
Hogyha enni sem bírsz
Vagy boldog vagy éppen
És verseket írsz
És ha nem hiszel már
És ha senki sem vár
És ha megbántál mindent
És ha késik a nyár
És ha nem hiszed el
És ha nem érdekel
És ha megváltást nem vársz
Akkor idézz majd fel
Refr.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Én vagyok a jel
Amit érteni kell mindenkinek
Hidd el, számíthatsz rám
Refr2.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Én benned élek
Hát fedezz fel
Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Bonanza Banzai : A vér szava
Zajokból hallom ki a nevemet megszólítanak a tárgyak.
Egy-egy mozdulatodtól kezdve néha megkívánlak.
Rólunk beszél a Hold,
Recsegve feszül az égre az éjszaka
Te csodálkozol és megszólal benne a Vér szava.
Kezembe veszem az arcod
Mint érdekes követ
Lobog felettünk a szél mint fekete szövet .
Refr.: Rólunk beszél a hold,
Recsege feszül az égre az éjszaka
Csodálkozunk és megszólal benne a Vér szava.
A Vér szava
Refr.: Rólunk beszél a hold,
Recsege feszül az égre az éjszaka
Csodálkozunk és megszólal benne a Vér szava.
Kezembe veszem az arcod
Mint érdekes követ
Tűzbe nézek bámulom gyönyörű szemed
Bonanza Banzai : Adjon Isten
Adjon Isten jó éjszakát
Küldje hozzám szent angyalát
Bátorítsa szívük álmát
Adjon Isten jó éjszakát
Bonanza Banzai : Barátom
Refrén:
Barátom,
Ez nem volt álom,
Minden dal igazat szólt,
És, ha később valaki kérdez,
Hát ne felejtsd el!
1. Emlékezz!
Mennyi harcot láttunk,
Mennyi úton jártunk,
Nem is volt olyan rég.
Emlékezz!
Frissen zúgtak az évek,
Aztán véget értek,
Most azt kérded mi jöhet még.
Refrén:
Barátom,
Ez nem volt álom,
Minden dal igazat szólt.
És ha később valaki kérdez,
Hát ne felejtsd el azt, ami volt,
Ez nem volt álom,
Minden dal igazat szólt.
És, ha később valaki kérdez,
Hát ne felejtsd el!
2. Emlékezz!
A félelmet legyűrtük lassan,
Egymásra néztünk a bajban,
És elért a békesség,
Emlékezz!
A nagy testvér szobra ledőlt,
És remegni kezdett a Föld,
És dalolt nekünk a mindenség
Refrén.
3. Ha rám néztél, és megértettél akkor,
Gyere, gyere lépj közelebb!
Ezzel a tollal ez az utolsó vers,
De, ha te is akarod, még írok neked.
Refrén.
Refrén.
Refrén.
Bonanza Banzai : Calypso
Kegyetlen hajnal, jéghideg
Az arcomat friss szél csapja meg
A tenger felé indulok
Maradni tovább nem tudok
Vörösen ragyog, lángol az ég
Ilyen vadnak nem láttam rég
A dombról figyelsz, jól tudom
És nem látszik rajtad a fájdalom
Refr.: Ott állsz a dombon, Calypso
A magánynak örök mementó
Ne gyűlölj engem, Calypso
Az ár hozott, az apály visz el
A Holdban többé nem hiszel
Elmúlt egy tél, elmúlt egy nyár
A hajó kész, a tenger is vár
Kérd meg nekem az isteneket
Küldenének erôs szelet
Hisz' a dombról figyelsz, jól tudom
De nem látszik rajtam a szánalom
Refr.: Ott állsz a dombon, Calypso
A magánynak örök mementó
Ne gyűlölj engem, Calypso
Bonanza Banzai : Elmondatott
Egymásra nônek a percek
Zajlik a törlénelem
Fogyó idôm így fordul ellenem
Fiatal színű homlokomon
Ĺrkokat rajzol a Hold
Hol a kegyelem, ami minden bűn alól felold?
Sietni kéne testvér
Szeretni, lenni, élni
A halállal nem békélni meg
Végtelen erô szorít
Sejtem a sorsomat
Az elmúláshoz elég egy mozdulat
Homokból épült arcom
A tenger mossa majd el
Kérdéseinkre senki nem felel
Sietni kéne testvér
Szeretni, lenni, élni
A halállal nem békélni meg
Refr.: Álnokul hallgat a dal
Üresen kong most a szó
Elmondatott minden
Ami elmondható
Szeress
Reszkess
Keress új reményt
Bújj el
Hallgass
Lásd meg újra a fényt
Veszíts
Válassz
Minden út egy helyre visz
Vakulj
Égj el
Valaki csak benned hisz
Gyűrött a tegnapi ágy
Szárazon ég a torok
Gyönygyként gurulnak szét a verssorok
Hinnem kell a Jóban
Mert csábít mindig a Rossz
De házamban soha nem volt vendég a Gonosz
Bonanza Banzai : Érints meg
Nem vagyok más, csak halott hús
Csak halott súly, ami a földre húz
Neked az ujjbegyedben lüktet az élet
Érints, érints meg
Szűkös a szoba, a papír szürke
A verset megint az alkalom szülte
Az ujjbegyedben lüktet az élet
Érints, érints meg
Érints meg, és én elhiszem
Hogy nem csak egyedül létezem
Hogy más is itt van még velem
Testét-lelkét megérinthetem
Mérgezett törvény, mérgezett világ
Mérges szavakat szórnak le rád
De az ujjbegyedben lüktet az élet
Érints, érints meg
Erős vagy, mint az angyalok
Azt akarod, amit én akarok
Emelj engem egyre feljebb
Feljebb és feljebb és feljebb és feljebb
Érints meg, és én elhiszem
Hogy nem csak egyedül létezem
Hogy más is itt van még velem
Testét-lelkét megérinthetem
Érints meg, és én elhiszem
Hogy nem csak egyedül létezem
Hogy más is itt van még velem
Testét-lelkét megérinthetem
Érints meg, és én elhiszem
Hogy nem csak egyedül létezem
Hogy más is itt van még velem
Testét-lelkét megérinthetem
Érints meg, és én elhiszem
Hogy nem csak egyedül létezem
Hogy más is itt van még velem
Testét-lelkét megérinthetem
Érints, érints meg
Bonanza Banzai : Ha újra élhetnék
Beteg a föld, vagy csak úgy hiszem, árnyak ülnek idegen szívemen
És hamis a dal, hamis a dal, pedig úgy röppen föl, mint díszes madárraj
Színes a köd, színes a zaj, hiába szép, ha valamit eltakar
Mert legalább ketten becsaptak engem, a játékot túl komolyan vettem
De ne hallgasd, hogy mit beszélek, hisz bennem is csak dolgozik a lélek
De elhagyom a helyet, ahol fájdalom ért, és nem állok bosszút a kapott sebekért
Mégis, ha újra élhetnék, akkor is mindent ugyanígy játszanék
Mégis, ha újra élhetnék, akkor is mindent ugyanígy játszanék
Többet akarok tudni, mint a szívem vad ritmusát
Többet akarok, mindig többet, szükségem van rád
Többet akarok tudni, mint a szívem vad ritmusát
Többet akarok, mindig többet, szükségem van rád
Többet akarok tudni, mint a szívem vad ritmusát
Többet akarok, mindig többet, szükségem van rád
Mégis, ha újra élhetnék, akkor is mindent ugyanígy játszanék
Mégis, ha újra élhetnék, akkor is mindent ugyanígy játszanék
Mégis, ha újra élhetnék, akkor is mindent ugyanígy játszanék
Bonanza Banzai : Induljon a banzáj
Egy tenyérnyi hely sincsen szabadon
Huszadik századi jelek a falakon
A fiúk, a lányok most összejöttek
Hanyagok és jólöltözöttek
Refr.: Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Induljon a banzáj
Essen szét a ház
legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Nyugati a zene, de keletre tart
És nem állja útját se tenger, se part
Persze nem biztos, hogy jót tesz neked,
Ha kiszolgálják az izlésedet
Refr.(3*): Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Egyszerre dzsungel egyszerre sivatag
A múltad beszédes ajövôd hallgatag
Egyszerre sivatag egyszerre dzsungel
Jövôd még nincsen a múltad már nem kell
Refr.: Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Induéjon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz.
Bonanza Banzai : Kicsi szív
Emlékszel, vagy csak álmodtál
Táncoltunk lenn a folyónál
Emlékszem, vagy csak álmodtam
Átadtam magam a ritmusnak
Kicsi szív
Hang nélkül mozdultunk
A sötétbe együtt indultunk
Arcodhoz, arcom ért
Szerettük egymást a hajnalért .
Kicsi szív
Refr.(2*): Legyen miénk a rémület
Az egymást keresô rémület
legyen miénk amedig még lehet
Kicsi szív
Egyszer forró vagy egyszer jéghideg
Elvesztem benned a hitemet
A sötétség hallod újra hív
Indulnunk kéne kicsi szív
Refr.: Legyen miénk a rémület
Az egymást keresô rémület
Legyen miénk amedig még lehet
Bonanza Banzai : Jóslat
Sejtek, de tudni akarok
Vágyom az ismeretlent
Tudni mindent, amit még nem tudok
Várom, hívom a jóslatot
A jövő jelét te küldd el, szavadra hallgatok
Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt
Lehet, bár nem történt meg még
Hogy áltatom magam, és elhiszem
Hogy minden, ami volt csak semmiség
De végül, úgyis meghallom hangodat
Veled idézem, egyszerre látom a jelent, a jövőt, a múltamat
Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt
Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt
Viszlek, egyre mélyebbre viszlek magmmal
Intsél búcsút a lemaradóknak
Hisz velünk az idő, és halhatatlan dal
Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt
Bonanza Banzai : Kihalt minden
Letépték szárnyaimat
Testem-lelkem a földön maradt
Anyagból vagyok, azt hazudták
De a titkok titkát ôk se tudták
Utoljára lesz most tavasz
Reszket a gyáva, hallgat a ravasz
Utoljára nézz az égre
Eljött, itt van: meghalsz végre!
Letépték szárnyaidat
Tested is, lelked is a földhözragadt
Anyagból vagy, igen azt hazudták
De a titkok titkát ôk se tudták
Hiába is vetnek a vetôk
Mert utoljára arattak az aratók
És reszket a ravasz
Utoljára lesz most tavasz
Refr.: Ne kérdezz kedves, nincs már mit
Akit keresnél, már nem lakik itt
Mert kihalt minden, zene se szól
Nincs Beethoven, nincs rock'n'roll
Égszakadás, hangrobbanás
Itt van a jövô, nincs több dobás
Szörnyű tudni, hogy itt a vége
Üzenetünket írjuk az égre
Nem lesz itt már ember régen
Mégis megjelöl mindent a szégyen
És ha eljön néhány idegen
A Föld csak hallgat, majd dermedt-hidegen
Refr.: Ne kérdezz kedves, nincs már mit
Akit keresnél, már nem lakik itt
Mert kihalt minden, zene se szól
Nincs Beethoven, nincs rock'n'roll
Bonanza Banzai : Ladies from that house
They are charming, the won't debate
But they've got the smile that cuts like a razor blade
Ha!
They are speaking, they are intimate
Whatever they do they are accurate
Ha!
Refr.: Ladies from that house...
They are not young, they are not old
They've got no past, no stories to be told
Ha!
Superior mind, killing eyes
They've got the power, it's coming from that house
Ha!
Refr.: Ladies from that house...
Let them take the lead or they'll take it anyway
Science fact is her for you
Refr.: Ladies from that house...(2*)
Oh,i am trapped
Bonanza Banzai : Nem ér semmit a dal
Látod újra visszajöttem
S van már néhány év mögöttem
Voltam harcos, voltam állat,
Voltam férfi szeretem párat
Refr.: Látod nem ér semmit a dal
Vagy túl szépen szól
Ó vagy a füledbe mar.
Látod nem ér semmit a dal
Vagy túl szépen szól
Ó vagy a füledbe mar.
És nem érti senki, hogy mit akar
Látod nem ér semmit a dal
Voltam Isten, voltam ember,
Mit kezdjek most az éveimmel
Látod újra visszajöttem,
S talán van még néhány
Év elöttem
Voltam én már ami nincsen
Látod mégis visszajöttem
Refr.: Látod nem ér semmit a dal
Vagy túl szépen szól
Ó vagy a füledbe mar.
Látod nem ér semmit a dal
Vagy túl szépen szól
Ó vagy a füledbe mar.
És nem érti senki, hogy mit akar
Látod nem ér semmit a dal
Refr.: Látod nem ér semmit a dal
Vagy túl szépen szól
Ó vagy a füledbe mar.
Látod nem ér semmit a dal
Vagy túl szépen szól
Ó vagy a füledbe mar .
És nem érti senki, hogy mit akar
Látod nem ér semmit a dal
Bonanza Banzai : Ősi láng
Minden szó
Olyan jó
Olyan forró
Olyan vígasztaló
De a száj
Csak vár
Érzi már
Kimondani fáj
Így csak hallgatunk
A büszkeségtôl
Elnémulunk
Refr.: Késô lesz sírni, ha eltüntem
Most próbálj gondolni rám
Most lobogjon a szemünkben
Az az ôsi-ôsi láng
Itt a pillanat
De elszalad
És több lehetôség
Nem marad
Hogy szólj
Hogy kérj
Hogy beszélj
Hogy szívemhez érj
Most is csak hallgatunk
Lehet, hogy örökre
Megnémulunk
Refr.: Késô lesz sírni, hogy eltüntem
Most próbálj gondolni rám
Most lobogjon a szemünkben
Az az ôsi-ôsi láng
Hívj
És várj
Ha érkezem
Magadba zárj
És félts
És szoríts
Úgy kell, hogy bátoríts
És lángolj velem
És tetszeni fog
Hogy a tűz vagy nekem
Bonanza Banzai : Kezemet nyújtom
Minden búcsúdalt megírtam már rég
Nem hitted el
Meglepi a szívem valami tiszta csendesség
Bennem újra az idő énekel, ó
Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel
Értsd meg, amit mondok, kérlek fogadj el
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz agy válasz
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz
Meggyújtom majd újra a dalok mécsesét
Ó, csak dallam és szó
Felragyog egy percre, fenn, a magas ég
Mint egy végtelen templom, ó
Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel
Értsd meg, amit mondok, kérlek fogadj el
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz agy válasz
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz
Elér majd az öröm, ahogy elért már a baj
Nincsen mitől félj
Ha eltűnne a dalom s akkor is megmarad a dal
És segít, hogy boldogabban élj
Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel
Értsd meg, amit mondok, kérlek fogadj el
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz agy válasz
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz
Bonanza Banzai : Nincsen magyarázat
A vágy, ami éget a kín, ami szorít
Minden napomra Szürke fátylát borít
A bűn, ami ölel
A tűz, ami vadít
Lobog éjjelente és új dalokat tanít
Refr.: Hol az igazság, hol az érvelés?
Hol az álmodás, hol az ébredés?
Legyint a Sátán, legyint az Isten
Egyikük sem bízik már bennem
Fakul a tested
Kopik és fonnyad
Sokáig létezel
Aztán egyszer csak nem vagy boldog,
Ha voltál hát nem tartott soká
Most hidegen fekszel
És bámulsz valahová
Refr.: Hol az igazság, hol az érvelés?
Hol az álmodás, hol az ébredés?
Legyint a sátán, legyint az Isten
Egyikük sem bízik már bennem
Refr2.: Hol az igazság, hol az érvelés?
Hol az álmodás, hol az ébredés?
Mind el kell mennünk, nincsen magyarázat
Jó volna tudni, hogy a túloldalon várnak...
Hol az igazság... hol az érvelés?
Hol az álmodás...
Nincsen magyarázat!
Bonanza Banzai : Nézz rám
Ma úgy látszik késik a hajnal
Te csak alszol akár egy angyal
Legyen az álmod, legyen az álmod mély
Ébredned még nem kell
Lehet, hogy sose lesz reggel.
Olyan banális és végtelen az éj.
Ide idegenként jöttem,
Bár történt valami közben,
Idegenként tűnök újra el.
Lehet hogy álmodtál csak engem,
Te is álomként élsz bennem.
Csak aludj kicsim a nap se kelt még fel .
De ha találkozunk és megismersz, kérlek ne szólj , csak ...
Refr.: Nézz rám, nézz rám a szemeddel üzenj némán .
Refr.: Nézz rám, nézz rám a szemeddel üzenj némán.
Bonanza Banzai : Persze hajnal van megint
Az ágy nem hófehér
Az éjjel végetér
Tisztulni kezd most a fény
Persze hajnal van megint
Az Idô ránklegyint
Alvó tested mellett áll a tegnapi én
Minden tudományunk
A tánc, amit tegnap jártunk
Szemünkben menôtt a vágy
És eltünt egy perc alatt
Belôle semmi nem maradt
Nem hófehér már az ágy
Refr.: Nézd hajnal van,
A fény fellobban
Pedig hallom még a dalt
Ami minket összetart
Ne hidd, hogy könnyen elhagylak
Ň, bárcsak értenéd
Bennem nincsen büszkeség
Én adok testet a vágyádnak
Veled is becsaptam magam
De a szívem nyitva van...
Bonanza Banzai : Right
Baby, you know what it means to me tonight
I want your love to hold me tight
And make my heart tremble with delight
Baby, do really want to dance away
Away from me and out of my bay
I want you to stay, babe I want you to stay
Refr.: Right
Step into the light
Or stay here by my side
You can choose - you can loose
You can choose or loose or you could
Chase away this blues chase away this blues
Baby, you know what it means to me tonight
Please make up your mind
And please decide if your love's bona fide
Baby, I keep calling you that way
'Cos I keep forgeting your name
Call me your Tarzan You're gonna be my Jane
Bonanza Banzai : Szárnyas fejvadász
Éjjel volt, súlyos éjjel volt
Olyan narancssárgán derengett a Hold
És a csillagtalan ég
Gúnyos érdes lehelletét
Megérezte élô és holt
Ébren voltam még
És a zúgó mindenség
Lassan ágyam köré hajolt
És mint mindig ilyentájt
Most is arról prédikált:
Teljesítsem ôrült parancsait
Refr.: Rá kellet ébrednem
Én nem is lehetek más
Csak egy Földre küldött
Szárnyas fejvadász
Ĺlmomban gyakran gyilkoltam
Fejbôl tudtam mások titkait
Emlékszem
Honnan is érkeztem
És most már tudom
Miért vagyok itt
Refr.: Rá kellet ébrednem
Én nem is lehetek más
Csak egy Földre küldött
Szárnyas fejvadász
Idôtlen az idô
Végtelen a tér
Évszázadról évszázadra
Egyforma a tél
Én mindig itt voltam
És mindig itt leszek
Körülöttem pusztulnak
És születnek az emberek
Bonanza Banzai : Tánc
Mikor az arcod vad színekkel fested
És kezdôdik egy hangos szeánsz.
Amikor ősi ritmust jár a tested
Nem lehet ez más csak a tánc.
Refr1.: Mindig az erotika, mindig a politika,
Mindig az a rengeteg gond.
Legyen kicsit vége, kikapcsolhatsz végre,
Bárki, bármit is mond.
Refr2.: Hulljon le a testekrôl
Minden gátlás minden lánc
Ne áruljunk petrezselymet
Kezdődjön a tánc!
Dörög a zajláda, európai nirvána
A basszus a gyomrodba vág
Aztán isten veled,
Ha becsukod a szemed elsülyedhet már a világ.
Refr.: Mindig az erotika, mindig a politika,
Mindig az a rengeteg gond.
Legyen kicsit vége, kikapcsolhatsz végre,
Bárki, bármit is mond.
Refr2.: Hulljon le a testekrôl
Minden gátlás minden lánc
Ne áruljunk petrezselymet
Kezdődjön a tánc!
Bonanza Banzai : Térj vissza
Gyönyörű szemű szeretőm
Benned a mélybe látok
Nincsenek most hazug szavak
Nincsenek határok, barátok
Kezed alatt énekelnek
A tétova mozdulatok
Szürke egű napjaimat
Fényesíted, ragyogtatod
Nyitott öleden vágy pihen
Titkolsz engem, mint a vétket
Szádból ritkán szól ige
Pillantásom szívvel érted
Lovászfiú lennék, vagy örződ, vagy harcosod
Vagy lennék úr fölötted, lennék kegyetlen zsarnokod
De te többé már nem akarod
De te többé már nem akarod
Halott szerelmed kihűlt pillangó testét elküldöd nekem
Így kívánsz a jövőre szerencsét
Szerencsét a jövőre, mit nélküled vészelek át
Hát kívánj jó éjszakát
Térj vissza, térj vissza
Halott szerelmed kihűlt pillangó testét elküldöd nekem
Így kívánsz a jövőre szerencsét
Szerencsét a jövőre, mit nélküled vészelek át
Hát kívánj jó éjszakát
Térj vissza, térj vissza
Térj vissza, térj vissza
Bonanza Banzai : Valami véget ér
Forró betonon hasalok
Távoli hang csak a gyász
Lassan lüktet egy ér
Fellobog halkan a láz
Sima tenyér a hátamhoz ér
Oh Csak játszik a szél
Tudom már messze vagy rég
Bennem minden halk szavad él
Refr.: Halott virágok illatát nyögik a fák
És megrázkódik a táj
Valami véget ért, valami fáj...
Ahogy fölém nô az éj
Álmodni nem hagy a vád
Ha becsukom fáradt szemem
Tekinteted az arcomba vág
Szemed tüzénél megvakulok
De lassan újra feljön a Nap
Nélküled semmi vagyok
Refr.: Halott virágok illatát nyögik a fák
És megrázkódik a táj
Valami véget ért, valami fáj......
Bonanza Banzai: Újra élsz
Párnánk, puha ágyunk öle lágyan ringat.
Aztán zajok jönnek, felrobbantják az álmainkat.
Ugye nem félsz?
Ablakodon kívül,
Ott egy nagyváros van,
Tombol a szél, s a távolba
az égre lobban a hajnal.
Felkelsz, és arcodra egy mosolyt festesz
Ez is kell a mindennapos jelmezedhez
Milyen szép vagy!
Refr.: Újra játszol, újra élsz magányodról nem beszélsz.
Hangok hívnak visszatérsz
Nem szeretsz és nem remélsz
Álmod után újra élsz, egy régi testben
Ez ma is jó lesz, de kérlek Kedves, fesd ki szebben.
Ugye jobb így?
Kint nagyfiúk várnak nagykabátban a nagylányokra
A nagylányok lassan kitipegnek a Nagykörútra
Egy vagy köztük...
Refr.: Újra játszol, újra élsz magányodról nem beszélsz.
Hangok hívnak visszatérsz
Nem szeretsz és nem remélsz
Újra játszol... újra élsz.
Ugye nem félsz?
Bonanza Banzai : Vidám dal
Magas az ég a folyó fölött
A rémény a városból elköltözött
Fázik az este, hideg a part
Mondd, miért nem írsz soha vidám dalt?
Refr.: Mondd, miért nem írsz soha vidám dalt, Mondd, nálad az öröm az meddig tart
Mindig csak álom, szerelem hajt,
Mondd, miért nem írsz soha vidám dalt?
Vágyból építesz templomot
Vagy elhagyod, vagy lerombolod,
Új bánat űz, új fájdalom kell,
A múló öröm nem érdekel
Míg körbevesz az értetlen zaj
Nem is szólhat másról a dal
Számodra más nem létezik
Ne válaszolj, ha megkérdezik
Refr.: Mondd, miért nem írsz soha vidám dalt?
Mondd, nálad az öröm az meddig tart?
Mindig csak álom, szerelem hajt
Mondd, miért nem írsz soha vidám dalt?
Bonanza Banzai : Visszatérnék
Éjre hajnal
Hajnalra nappal
Álomra ébrenlét
Egymásra így jön
Minden a Földöm
Így múlhat évre-év
De vigyázz, nehogy megálmodd
A saját sorsodat
Mert nem lesz más, csak egy emlék
Ami utánad marad
Az ég a tükröm
Mutatja rögtön
Minden apró hibám
A lét, a nem-lét
A jövő: csak emlék
Tudom, hogy mi vár még rám
Mert óvatlanul megálmodtam
A saját sorsomat
És azóta is fogva tart
Ez a kegyetlen pillanat
Refr.: Én visszatérnék az álomból
Mert az vagyok, de nem vagyok jól
Nincs kiút az álomból
Sehol...
Bonanza Banzai : Nem érdekel
Nem vártál
Nem hívtál
Nem féltél
Hazudtál
Engem már
Nem érdekel
Viseld el
Hogy menned kell
Nekem így is fáj
És úgy is fáj
Na de engem már
Nem érdekel
Én próbáltam
És jó voltam
De meguntam
Hogy hazudtam tovább
Engem már
Nem érdekel
Szenvedtem
És más lettem
Megváltoztam
Fogd már fel
Engem már
Nem érdekel
Refr.: Vártam hogy változz
És többé meg ne alázz
De nem változott semmi
Maradt a gyász
Azóta feketében járunk
Gyászoljuk a jövôt
Ami a miénk lehetett volna de megöltük ôt...
Ébredj fel
Mert látnod kell
Hogy csak megszokásból
Fogadsz el
Pedig engem már
Nem érdekel
Figyelj jól
Mert mostantól
Magányos ágyban
Ébredsz fel
Figyelj már
Vagy nem érdekel?
Refr.: Vártam hogy változz
És többé meg ne alázz
De nem változott semmi
Maradt a gyász
Azóta feketében járunk
Gyászoljuk a jövôt
Ami a miénk lehetett volna de megöltük őt...
Bonanza Banzai : Rosszkedv
Ellenséges tárgyak
Ellenséges arcok
Hová tüntek a fények?
Mondd, hová is tartok?
Rosszul indul néha egy-egy nap
Ilyenkor az aljas tárgyak ellenem vannak
A parancsnak mind ellenszegül
Gyűlöletük drótként feszül
Ha tehetnék, meggyilkolnának
Refr.: Ha százszor születnék, akkor sem lehetnék boldogabb
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap
De ha százszor születnék, akkor az idô lenne a cinkosom
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom
Tombol az angyalok dühe
Megcsap a Roszkedv lehellete
Ébren vagyok vagy álmodom
Hogy vendégül lát a fájdalom
És poharamba mérget töltenek?
Refr.: Ha százszor születnék, akkor sem lehetnék boldogabb
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap
De ha százszor születnék, akkor az idô lenne a cinkosom
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom
Nem kell a fáradt, lágy zene
Fülledt éjszakák ígérete
A szívedet adnád
De a testedet nyújtod
A tested jobban tetszik
Ékszerként csillog
Vad ez az ékszer
Kecses kis játék
Olcsó trófea
Drága ajándék
Mert ha elhiszem,
Nincs józanság, nincs értelem
De ez sem segít az én rosszkedvemen
Refr.: Ha százszor születnék, akkor sem lehetnék boldogabb
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap
De ha százszor születnék, akkor az idô lenne a cinkosom
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom
Bonanza Banzai : Ne titkold
Hiszed vagy nem most meghaltál bennem,
De szívdobbanással újjá születsz.
Rettentô mélyrôl bukkansz fel ismét
Én szinte sajgog, hogy újra szeretsz .
Refr.: Ne uralkodj rajtam ne gyülölj meg engem
Belém kapaszkodj érezd hogy lebegsz
Velem vétkezz és velem is imádkozz
És ne titkolj semmit, hogy szerelem ez.
És ne titkolj semmit, hogy szerelem ez.
Belém kapaszkodj érezd hogy lebegsz
Velem vétkezz és velem is imádkozz
És ne titkolj semmit, hogy szerelem ez.
Bonanza Banzai : Félelem 2.
Nem merek aludni...
Azt mondják megjegyeztek maguknak.
Engem.
Azt álmodtam kilöknek az ablakon.
Pedig lassú szenvedést terveznek. úgy hírlik.
Vastagtalpú csizmáik vannak,
Hogy eltapossák a kis tüzeket.
Marad a szép szürke, egyenhamu
Rettentô vörösek a napok
Lassan forrón gördülnek egymás után
Én csak várok, hogy támadjanak .
Anya félek...
Bonanza Banzai : Egyveleg
(A JEL - FÉLELEM 1. - INDULJON A BANZAI)
Hogyha túl sok a baj
És ha ôrjít a zaj
És ha nem maradt semmid
Akkor engem akarj
Aki hozzád hajol
Aki csak hozzád szól
(NEKED) hinned kell bennem
Hát jegyezd meg jól
Hogyha mindentôl félsz
Hogyha egyedül élsz
Engem nem is kell hívnod
Mert mindig elérsz
Hogyha túl sok a baj
És ha ôrjít a zaj
És ha nem maradt semmid
Akkor engem akarj
Nekem te vagy a testem
Beléd magamat rejtem
És nem tehetsz semmit
Te is itt élsz már bennem
És ha nem hiszed el
És ha nem érdekel
És ha megváltást nem vársz
Akkor idézz majd fel
Refr.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Én vagyok a jel
Amit érteni kell mindenkinek
Hidd el, számíthatsz rám
Refr2.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Én benned élek
Hát fedezz fel
Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Hogyha túl sok a baj
És ha ôrjít a zaj
És ha nem maradt semmid
Akkor engem akarj
Hogyha könny nélkül sírsz
Hogyha enni sem bírsz
Vagy boldog vagy éppen
És verseket írsz
És ha nem hiszel már
És ha senki sem vár
És ha megbántál mindent
És ha késik a nyár
És ha nem hiszed el
És ha nem érdekel
És ha megváltást nem vársz
Akkor idézz majd fel
Refr.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Én vagyok a jel
Amit érteni kell mindenkinek
Hidd el, számíthatsz rám
Refr2.: Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Én benned élek
Hát fedezz fel
Én vagyok a jel
Nem hagylak el
Hidd el, számíthatsz rám
Az óra ketyeg a sötétben
Mögötted állok
Harc nélkül adjuk meg magunkat
Mondd, hová tüntek az álmok
Hová tűntek az évek,
Melyek belénk voltak szerelmesek?
Refr.: Kést ránt a nyár, a jövô robban
Ůgy van minden, mint gyermekkoromban
Foghegyrôl beszél velem, csak játszik
Csak játszik nekem a félelem
Régóta állok sötétben
Régóta várok
Várom, hogy lehulljon rólam
Az évszázados átok
Várom, hogy legyenek percek,
Melyek belénk lesznek szerelmesek
Egy tenyérnyi hely sincsen szabadon
Huszadik századi jelek a falakon
A fiúk, a lányok most összejöttek
Hanyagok és jólöltözöttek
Refr.: Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Induljon a banzáj
essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Nyugati a zene, de keletre tart
És nem állja útját se tenger, se part
Persze nem biztos, hogy jót tesz neked,
Ha kiszolgálják az izlésedet
Refr.(3*): Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Egyszerre dzsungel egyszerre sivatag
A múltad beszédes ajövôd hallgatag
Egyszerre sivatag egyszerre dzsungel
Jövôd még nincsen a múltad már nem kell
Refr.: Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Bonanza Banzai : Csak a dal
Hosszú ideje repülök már sólyomszárnyakon
Most elfáradtam, minden vagyonom egyetlen dal
Ezt is rádhagyom
Az örök hatalom háza vár, onnan üzenek majd
Csak a dal legyen a minden neked
Érezd, hogy hinni benne jó
Hisz nem akar semmi bajt
Csak rólad szól, benned ég mindig ez a dal
Mozdulok, és velem mozdul az idő, ő is én vagyok
Intek neked, az utam a tűzön át vezet
Várnak az angyalok
Visszanézek a lángokból, a szózat neked szól
Csak a dal legyen a minden neked
Érezd, hogy hinni benne jó
Hisz nem akar semmi bajt
Csak rólad szól, benned ég mindig ez a dal
Ez a dal legyen a minden neked
Érezd, hogy hinni benne jó
Hisz nem akar semmi bajt
Csak rólad szól, benned ég mindig ez a dal
Úgy mint régen, mindig ébren, nyitott szemmel járj
Lángot gyújtok a mély sötétben, hogy az útra rátalálj
Csak a dal legyen a minden neked
Érezd, hogy hinni benne jó
Hisz nem akar semmi bajt
Csak rólad szól, benned ég mindig ez a dal
Ez a dal legyen a minden neked
Érezd, hogy hinni benne jó
Hisz nem akar semmi bajt
Csak rólad szól, benned ég mindig ez a dal
Ez a dal legyen a minden neked
Érezd, hogy hinni benne jó
Hisz nem akar semmi bajt
Csak rólad szól, benned ég mindig ez a dal
Bonanza Banzai : Az Utolsó Pillanat
Kezekben fegyver
Szemekben éles késként villan a reménykedés
Mint láz vágtat át az agyakon
A lüktetésbe merült remegô izgalom:
A várakozás,
Az ismeretlennel való találkozás a vágy,
Az álom a tarkókon ül mint köd a tájon
És rázendít a Nap és fénybe merül
Az Utolsó Pillanat
Bonanza Banzai : A félelem 1.
Az óra ketyeg a sötétben
Mögötted állok
Harc nélkül adjuk meg magunkat
Mondd, hová tüntek az álmok
Hová tűntek az évek, melyek
Belénk voltak szerelmesek?
Refr.: Kést ránt a nyár, a jövô robban
Ůgy van minden, mint gyermekkoromban
Foghegyrôl beszél velem, csak játszik
Csak játszik nekem a félelem
Régóta állok sötétben
Régóta várok
Várom, hogy lehulljon rólam
Az évszázados átok
Várom, hogy legyenek percek, melyek
Belénk lesznek Szerelmesek
|
