Nos, az én karakterem alapvetően egy "másik világból" származik - szívesen megosztom bárkivel saját szerzeményem prológusát[tömény 7 oldal 
], - sok mindent meg lehet tudni belőle, de mégsem leplezi le teljesen a fickó egyéniségét. Az a jó, hogy simán át lehet ültetni ide, mert ugye a harcos univerzális kaszt... 
A férfi - földig érő csuha-szerű ruhában és köpenyben-mindkettő a színét váltogatta(feketéről sötétzöldre, zöldről mélykékre, aztán vissza zöldre, majd ismát feketére...), ahogy mozdult -, belépett a viharvert tavernába. Nem sok mindent látott a félhomályban, de ez nem is zavarta igazán - legalább rá se figyelnek sokan.
Így jó.
Leült az ajtó melletti asztalhoz - furcsamód senki nem ült ott, pedig sokan voltak a kocsmában -, és mustrálni kezdte a sokadalmat; nem sok érdekeset látott, de mikor már abbahagyta volna a csőcselék és a kiégett kalandozók tömegét vizsgálni, szeme megakadt egy széles vállú, sötét alakon, világos taréjjal a két szarva - szarvak? - között. Valakihez beszélt, de nem lehetett látni gigászi termete miatt. Derick nem volt járatlan a világban - Erathia szerte keresték különböző fejvadászklánok, sőt más birodalmakban is -, így sejtette, hogy a világban jelenleg uralkodó fejetlenség miatt van itt ez az alak. Egy minotaurusz.
- Nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy lenne a baj - gondolta a férfi, majd felállt, és a söntéspult felé indult. Ameddig odaért, volt ideje megvizsgálni a két alakot - főleg a melákot figyelte -, és sejtése bebizonyosodott; tényleg egy bestiális gyilkológép ül a tűz előtt és beszélget egy másik alakkal, aki az íját fényezi szakadatlanul és közben a minotauruszra figyel. Körülöttük csak kevesen ülnek, Derick számára nem volt kérdéses, miért. Furcsa ez a nagy távolságtartás. Miért nem ül senki a közelükben? Bizonyára félnek. De miért vannak olyan kevesen az ajtónál is?...
- Miben segíthetek? - dörrent a kocsmáros hangja.
- Egy kupa bort kérek - szólt a férfi, majd hozzátette - Nem a vizezettből. - A kocsmáros módosította irányát és átkozta az idegent.
D'Rok pár pillanattal később ismét asztalánál ült és békésen kortyolgatta borát, amibe előzőleg néhány szárított levélkét dobott, miután összemorzsolta őket. Tekintete a tűz közelében ülők és az ajtó között ingázott. Figyelt és várt. Valaminek történnie kell még ezen az estén.
Érezte.
Ki lép még be az ajtón?
edit: Tényleg, Beorn, nem szeretnél könyvet kiadni? Nem rosszak a magyar szerzők a fantasy irodalomban. Tetszett amit írtál! JÓ 
)
összedobtál. Még érdkelne is a dolog, csak nagyon nem értek az ilyen szerepjátékokhoz (vagy mi is akar ez lenni pontosan), ezért egyenkőre inkább csak figyelek, hogy mi hogy történik, megpróbálom kitanulni a szabályokat (mert van egy jópár olyan dolog ami nem igazán tiszta még). Mondjuk először azt hittem, hogy ez egy kötetlenebb valami (mint egy mese, legenda, mítosz), de már látom hogy annyira azért mégsem (a varázslatok szabályaira gondolok)
húzza fel a nadrágszárát. A legszebb a dologban, hogy nem sejtenek semmit. Észre sem vették a kis surranót a félhomályban, annyira a minó ugrására várnak.
